Champollion, az egyiptomi
Jean-François Champollion francia tudós 1822-ben megtalálja a hieroglifák helyes olvasásának kulcsát, s ezzel kitárja előttünk a fáraók Egyiptomának nagy könyvét.1828 júliusában elindul egyetlen, másfél évig tartó utazására az istenek szeretett földjére, melyet igazi szülőföldjének tekint, hogy megvalósítsa legdédelgetettebb álmát: felfedezésének helyességét az eredeti helyszínen igazolja, ásatásokat végezzen és tanulmányozza a kőbe vésett feliratokat.Ez a hősies vállalkozás, a korabeli veszedelmes és varázslatos Kelet megismerése s az izgalmas kalandok a touloni rakparton kezdődnek, ahol a szálak máris összebonyolódnak... hiszen senki sem szeretné, hogy Champollion Egyiptomba menjen: sem Drovetti, Franciaország ottani konzulja, akinek nem érdeke, hogy a régiségekkel folytatott üzelmeire fény derüljön, sem a zsarnok uralkodó, az albán Mohamed Ali, aki, miután megkaparintotta a hatalmat Egyiptomban, leromboltatja az örökkévalóságnak emelt ókori műemlékeket.Ami pedig a vele utazókat illeti: van közöttük megszállott pap, kiábrándult ásványtudós, hirtelen haragú rajzoló és féltékeny asszisztens... nem beszélve a rejtélyes angol hölgyről, Lady Redgrave-ről, aki megpróbálja elcsábítani hősünket.Kelepcék, árulás, gyilkosságok - mindebből bőségesen kijut Champollionnak, aki - bár halálos veszélyben forog - makacsul folytatja kutatóútját a Nílus mentén és szánalmas eszközökkel, de hihetetlen bátorsággal próbálja menteni, ami még menthető.Jean-François Champollion, az Egyiptomi nem a rideg tudós tárgyilagosságával vizsgálta Egyiptomot, hanem szenvedélyes szerelmesként, egész lényével odaadón a kutatásnak szentelve magát, mert hitvallása szerint csakis a szenvedélyes életnek van értelme, csak az az igazi élet, s hogy igaza volt, arról e mesés utazás során megbizonyosodhatunk.
A Tutanhamon-ügy
Egy tizenkét éves angol fiút, amint éppen festeget a norfolki nyárvégében, megszólít egy ismeretlen úr: volna-e kedve vele menni Londonba, egyenesen a British Muzeumba, ahol szépen lemásolná, újrarajzolná neki az egyiptomi hieroglifákat.
A fiú kötélnek áll, s ezzel a döntésével megpecsételi sorsát, évtizedekre beleszeret az ősi, a fáraók uralta egyiptomi civilizációba. Kutató lesz, a rögeszmések makacsságával képezi magát, s rabjává válik egy ,,jelentéktelen" fáraó, Tutanhamon titkának, ,,aki majdnem tíz esztendeig uralkodott, és mégsem tudnak róla semmit".
Howard Carter arra tette fel az életét, hogy ,,e kis fáraó" sírját megtalálja, s Lord Carnarvon, e nagystílű angol főnemes, kalandor segítségével, ,,aki lelkesedését eleganciája mögé rejtette", harcának meg is lett az eredménye: nemcsak a sírt találta meg, de az érintetlenül maradt kamrák kincsei között magának Tutanhamonnak a múmiáját is, amikor ,,1925. október 10-én, reggel hat óra harminckor" kinyitotta az aranykoporsót.
Carter, akit életében többnyire csak gáncs ért, akit korrupt hivatalnokok, féltékeny tudósok, rablóbandák akadályoztak egyre-másra, a modern régészet páratlan alakja, aki több volt, mint nagyravágyó archeológus. Fantaszta volt, magányos hős, akinek természetesen ugyanaz lett a sorsa, ami az ilyen különcöknek lenni szokott. ,,Egyedül, elfeledetten halt meg" hatvanhat éves korában, 1939. március 2-án.
A kitűnő egyiptológus és sikeres író, a világhírű Ramszesz-sorozat szerzője ezúttal is lebilincselő és tanulságos kalandregénnyel ajándékozza meg olvasóit.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
