---

+ A fekete hattyú Az Anglia lánya sorozat 3., 4., 8., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16. és 19. része és a szerző egy önállóan megjelent műve. Homoksír Caroline Verlaine a kenti tengerparton fekvő Lovat Stancybe utazik, hogy a római kori ásatásoknál titokzatos körülmények között eltűnt nővére után kutasson. Zongoratanárnőnek szegődik Sir William Stacy, családi tragédiákkal és bonyolult szerelmi kapcsolatokkal átszőtt kastélyába. Zavarbaejtő világba találja magát, a múlt sötét, fenyegető árnyai mindunttalan felbukkannak a komor falak között, s a birtok lakói nemcsak makacsul őrzik rejtett titkaikat. Gyilkosságok és merényletek követik egymást, s az eltökléten nyomozó Caroline is életveszélybe kerül. Csak vakszerencséjének köszönheti, hogy nem kell az életével fizetnie a titkok kiderítésével. A megoldás tragikus és megdöbbentő. Victoria Holt új regénye, a Homoksír szenzációsan ötvözi az izgalmat a romantikával, a fordulatos cselekményt a szerelemmel. A tengeri boszorkány (Anglia lányai 3.) A győzhetetlennek hitt spanyol hajóhad, az Armada elpusztul, az Angliát fenyegető halálos veszély megszűnik, és Linnet, Chatharine és Jake Pennlyon lánya boldog életnek néz elébe Fennimore Landor oldalán. A harccal szemben a kereskedelem világot megváltoztató hatásában bízó fiatalember, a Kelet-indiai Kereskedelmi Társaság egyik alapítója őszintén, s gyöngéden szereti a lányt, aki azonban felkelti az életet habzsoló, akaratát erőszak árán is érvényesítő Coum Casvellyn érdeklődését, s ő merész, fondorlatos csábítással magához láncolja Linnetet. A négy torony - mindegyik külön történettel és titokkal - őrizte Paling kastély lesz az ifjú asszony otthona, s Linnet fokozatosan ismeri csak meg a férfit, akihez alapos megfontolás nélkül hozzákötötte az életét, s jön rá, miért félnek közvetlen környezete tagjai Columtól. Gyermekei - s elsősorban a lánya, Tamsyn - születése azonban arra ösztönzi, hogy elfogadja új életét, bár az rémületet és undort ébreszt benne. A kastélyba egy napon boszorkány érkezik a tengerről, egy rejtélyes nő, aki a cornwalli partokon reked, mikor hajóját szerencsétlenség éri. A rejtélyes asszony Erzsébet királynő uralkodásának utolsó éveiről, s a boszorkányoktól rettegő I. Jakab trónra kerülésének körülményeiről mesél, és miközben megpróbálja megoldani az anyja halálát övező rejtélyt, váratlanul rádöbben, hogy a saját élete is veszélyben van. Ikrek tánca (Anglia lányai 4.) Angelet és Bersaba, a két cornwalli iker külsőre úgy hasonlít egymásra, mint két tojás, ám a természetük akár a tűz és a víz. Angelet ártatlan, szelíd teremtés, akit mindenki kedvel közvetlenségéért, Bersab viszont zárkózott; egyéniségének meghatározó vonása és cselekedeteinek mozgatórugója a mély érzékiség, amely szüntelenül űzi-hajtja. Olthatatlan vágy ég bennem, hogy valakié legyek - vallja magáról. Választása unokatestvérükre, Bastianra esik, de az idillt váratlanul megzavarja egy régi ,,rokon", Serana felbukkanása, aki magával hozza egy spanyol nemestől született lányát, Carlottát. A gyönyörű teremtés elcsábítja Bastiant, ám miután magához láncolta, más férfihoz megy feleségül. Bersabának meggyőződése, hogy vetélytársnője ereiben boszorkányvér csörgedez, és bosszút esküszik ellene, de mégis megmenti az életét, amikor a felajzott tömeg meg akarja ölni, így Carlotta újdonsült férjével Londonba menekülhet. A vidéken végigsöprő himlő Bersabát is ledönti a lábáról. Az anyjuk úgy dönt, hogy Angelet utazzon Londonba, Carlottához, míg ő a testvérét ápolja. Az ikrek életükben először szakadnak el egymástól. Hogyan alakul a sorsuk? Mit kezd Angelet az érdekfeszítő kalandokat kínáló, ám a csöndes vidékhez képest romlott nagyvárosban? Átvészeli-e Bersaba az iszontytató betegséget? A két lány élményeiről és csalódásairól szól a könyv, s fordulatokban gazdag történetükhöz az angol polgárháború, a Gavallérok és Kerekfejűek harca, az udvari intrikák, a kiélezett vallási ellentétek szolgáltatnak érdekfeszítő hátteret. Perdül a kocka (Anglia lányai 8.) Az 1700-as évek elején járunk, a több mint félévszázados polgárháborúba beleroppant Angliában az élet lassan kezd visszatérni a normális kerékvágásba. A hannoveri házból való György király uralma alatt az ország újból fejlődésnek indulhatna, ha a Stuartok hívei nem ragaszkodnának foggal-körömmel saját jelöltjükhöz, a száműzetésben meghalt II. Jakab trónkövetelő fiához, Jakab Edwardhoz. A harc tehát folytatódik, ha kevésbé hevesen is, mint pár évtizeddel korábban. A békére egyelőre várni kell. Clarissa személye példázza ezt a megosztottságot: törvénytelen lánya a jakobiták egyik legfőbb vezérének, de szülei halála miatt anyai nagynénje, s tágabb, Györgyhöz feltétlenül hű családja neveli. Egész életén át őrzi szerelmét, az életét Jakob bigott követőitől megmentő jakobita fiatalember iránt, de ellenállhatatlanul hat rá György hadseregének egyik délceg tisztje is. Lance Clavering elbűvölő, szellemes, elegáns és igazán szereti Clarissát, aki nem tud, nem is akar ellenállni kérésének, s feleségül megy hozzá. Házasságuk boldog is lehetne, de mint kiderül, Lance-nek van egy másik, még nagyobb szerelme, Fortuna, a szerencse istenasszonya. Az ő csalóka kegyeiért, a csattogó kártya, s a perdülő kocka okozta bódulatért a családi boldogságukat is veszélybe sodorja... Zipporah lánya (Anglia lányai 10.) Lottie, Zipporah Ransome-mel Franciaországban marad. A fiatal szív sebe azonban gyógyul, s Lottie-t is rabul ejti apja, Aubigné gróf mérhetetlen gazdagsága, a párizsi élet örömei, Versailles XV. Lajos uralma alatt az addiginál is pompázatosabbá váló ragyogása. Túljut bánatán, elfelejti Dickont, s ebben az is segít, hogy a gáláns és vonzó Charles Tourville személyében lelkes udvarlóra akad. Házasságkötésükkel Lottie élete révbe érni látszik, ám az elfelejtettnek hitt Dickon újból felbukkan, s felforgatja nyugodtnak hitt életét. A történelem is közbeszól - Charles-t magukkal ragadják a felvilágosodás szabadságeszméi, Amerikába megy, segíteni a függetlenségükért harcoló ottani angol telepeseket, s a kalandnak tragédia a vége. Lottie elszántságán az özvegység sem változtat, rendületlenül küzd feltámadó érzései ellen, és elutasítja Dickont. A történelem azonban újabb vihart támaszt. Zipporah országszerte egyre szaporodó, az Aubignét is elérő lázadások áldozatává válik, majd férjét is magával ragadja a halál. Amikor a forradalom kitör, Lottie már egyedül van, s az arisztokraták, köztük az ő pusztulását követelő romboló csőcselékben úgy hiszi, nem számíthat senkire, ám téved, mert Dickon még mindig nem mondott le róla... A titokzatos hang (Anglia lányai 11.) Claudine de Tourville életvidám, élénk eszű, minden iránt érdeklődő, temperamentumos fiatal lány. Apja meghalt Amerikában a függetlenségi háborúban, ő anyjával és fivérével a franciaországi forradalmat megelőző, az arisztokratákat fenyegető helyzet elől anyja angliai rokonaihoz utazik. Claudine gyorsan feltalálja magát az új környezetben, imádja új otthonát, az évszázados Eversleigh kastélyt, a birtokot, melynek feje Dickson és Lottie Claudine anyja összeházasodnak, így a vakációnak tervezett utazásból végleges letelepedés lesz. Az időközben kitört forradalom eseményeinek hírei lázban tartják egész Európát, lázongások törnek ki Angliában is, de Clauden érdeklődését a házbeli történések, a jövőjéről szőtt romantikus tervezgetések és mindenek előtt Dickson ikerfiai iránti vonzalma kötik le. David vagy Jonathán? A fiatalemberek külsőleg teljesen egyformák, de homlokegyenest eltérő a természetük, érdeklődési körük, vérmérsékletük és életstílusuk pedig rácáfol iker-voltukra. Mindketten szerelmesek Claudineba és a fiatal lány - bár eltérő módon - mindkettőt szereti, ám a körülmények választásra kényszerítik. Claudine és családja világrengető események közepette, rendkívüli történelmi helyzetben éli életét, melyet csodával határos menekülések, kalandok, kémhistóriák, boldogság, szerelem és tragédiák szőnek át. A lebilincselően izgalmas történetet végigkíséri a kastély titka, a fenyegető titokzatos hang. A cigány visszatér (Anglia lányai 12.) Philippa Carr, a népszerű regényírónő, aki azonos a két, nem kevésbé népszerű regényírónővel, Jean Plaidyvel és Victoria Holttal, így jellemzi a szívének oly kedves ,,Anglia lányai" regénysorozatot közreadó önmagát: ,,Philippa Carr középütt áll Jean Plaidy és Victoria Holt között. Jean Plaidy a történelmet mutatja be a maga valóságában, de regény formájában; Victoria Holt erősen romantikus színezetű, rejtelmes és izgalmas történeteket beszél el; Philippa Carra, noha hiteles történelmi háttér előtt játszatja le történeteit, nem engedi főszerephez jutni a történelmet. Ezeknek a könyveknek a fő törekvése az, hogy egyéni sorsokat ábrázoljanak, és a történelmi események csak annyira kapnak bennük szerepet, amennyire kihatnak az egyének sorsára." De legfőbb hivatása ezeknek a könyveknek az, hogy érdekfeszítő történeteket mondjanak el az olvasóknak olyan hősökről, akiket szerethetnek vagy gyűlölhetnek (más szóval: hiteles hősökről); a történelmi háttér csak ráadás. Elsősorban és főképpen szórakoztatni akarnak. Szent Iván-éj (Anglia lányai 13.) Amora Cadorson kisasszony, Jake Cadorson, a cigány leánya nyugodtan, békésen él szerető családja körében cornwalli birtokukon. Élete gondtalan, már azt is tudja, ki lesz a jövendőbelije, ha felnő, mikor egy szörnyű élmény, egy barbár boszorkányégetéssé fajuló Szent Iván-éji mulatság durván kiragadja felhőtlen gyermekkorából. Álmai széttörnek, mikor a kegyetlen szertartás irányítójában addig istenített szerelmét, Rolf Hansont véli felismerni. A keserűen csalódott lányt azonban hamarosan magukkal ragadják a XIX. század eleji Anglia életének mozgalmas eseményei, a Viktória királynő koronázása alkalmából rendezett színpompás ünnepségek. Pazar rendezvények részese lesz, megismeri az iparosodó ország nyomorult nélkülözőinek világát, belelát aljas politikai intrikákba, s egy újabb, bontakozó szerelem is megérinti, ám külső körülmények tönkreteszik, annak is csalódás lesz a vége. Annora útja Londonból a fegyenctelepből gyorsan fejlődő, energikus országgá váló Ausztráliába vezet. Szörnyű tragédia után, a vagyonát akaró, de ellenállhatatlan férfiasságával érzékeit is megérintő Gregory Domelly elől menekülve tér vissza Angliába. Az élettől sokat szenvedett lányt ott is megpróbáltatások várják, öröksége, létbiztonsága kerül veszélybe, s csak további nehéz küzdelmek árán sikerül megmentenie. Mire ez sikerül, sok korábbi félreértés is tisztázódik, véget ér a régi Szent Iván-éj okozta rémálom, s Annora visszatalál álmaihoz, elveszettnek hitt, igazi szerelméhez. Szent Branok tava (Anglia lányai 14.) Cador ősi udvarházában, Cornwall óceán mosta, sziklás partvidékén boldogan él Angelet Hanson a szüleivel. Napjai nyugodtan, teljes biztonságban telnek, mígnem egy nap Szent Branok legendáktól övezett tavának partján egy börtönből szökött, veszélyes emberrel találkozik. Ez a kis híján végzetessé váló találkozás örökre megváltoztatja az életét, érzelmeit, egész további sorsát. Londonban, elsőbálosként Angelet beleszeret az elbűvölő, kedves Gervaise Mandeville-be. Feleségül is megy hozzá, és csak későn fedezi fel a férfi javíthatatlan jellemhibáját, amely miatt végül a civilizáció határvidékén, Ausztrália aranymezőin találja magát. Olyan környezetbe csöppen, ahol az arany jelenti az élet igazi értelmét, és minél sikertelenebbül kutatja valaki, annál szenvedélyesebben vágyik rá. Ebben az elvadult világban találkozik Angelet ismét Benedict Landsonnal, az egyetlen emberrel, aki tudja, mi történt azon a végzetes napon Szent Brandon tavánál, s vele együtt részese is volt a soha nem feledhető, rémisztő eseményeknek. Az erős akaratú, határozott férfinak sikerült meggazdagodnia, de meg kellett fizetnie a hőn áhított arany árát. Újbóli találkozásuk mindkettőjük számára sorsfordulót jelent. Angelet visszatér ugyan Londonba, de útjaik már nem válhatnak szét, s végül Benedict az, aki rákényszeríti, hogy helyére tegye a múltat, túllépjen a tónál lezajlott tragédián, és elfogadja az egyetlen igaz, neki való szerelmet, amelyről már azt hitte, hogy örökre elveszítette. Az elcserélt gyerek (Anglia lányai 15.) Rebecca Mandeville nem ismerte apját, aki az ausztráliai aranymezőkön vesztette életét, s akiről csak egy erősen idealizált kép él benne. Nagyszülei és imádott édesanyja - hozzá épp az apja elvesztése miatt különösen erős szálak fűzik - jelenti hát számára a családot, s érthető, hogy úgy érzi, minden összeomlik körülötte, amikor anyját Benediet Lanson, ifjúkori szerelme feleségül veszi. Úgy érzi, elszakítja tőle azt, aki számára a legtöbbet jelenti az egész világon. Bánatában nevelőapja minden közeledési kísérletét mereven elutasító sértődöttségében csupán a Pedrek Cartwrighthoz, gyermekkori barátjához fűződő szerelem jelent számára vigaszt. Ez sem képes azonban feledtetni a fájdalmat, amelyet anyja - szülés közbeni - halála okoz. Hogy talpra tudjon állni, Rebecca félig árván maradt húga, és a vele egyszerre született árva Lucie nevelésének szenteli minden erejét. Furcsa módon a kis, kegyelemből magukhoz vett árva lányhoz még komolyabb érzelmek fűzik, mint az akaratos, önfejű féltestvéréhez, Belindához. Élete rendeződni látszik, ám ekkor újabb súlyos csapás éri: Pedrek, felfoghatatlan módon, majdnem szörnyű bűnt követ el Belinda ellen - legalábbis a kislány ezt állítja -, s hogy a botrányt elkerüljék, távoznia kell Nagy-Britanniából. Hogyan derül ki mégis az igazság? Milyen szörnyű, a regény minden szereplőjének életét alapvetően megváltoztató titkot visz magával a sírba Mrs. Polhenny, a Rebecca anyjának szülését vezető bába? Miként kerül közel a nevelőapjához Rebecca? Ezekre, s még sok érdekfeszítő kérdésre kap választ Victoria Holt újabb remekéből az olvasó. A fekete hattyú (Anglia lányai 16.) Lucie Landsdont egy gonosz bába a születésekor elválasztja az apjától, s csak évekkel később nyeri vissza az őt jogosan megillető helyet a neves politikus, Benedict Lansdon házában. Az elmulasztott éveket szeretettel igyekeznek pótolni, kapcsolatuk rendkívül szorossá és meghitté válik, s boldogok mindaddig, amíg egy ír terrorista golyója meg nem öli a politikust. A vád koronatanújaként Lucie-nek döntő szerep jut abban, hogy a merénylőt halálra ítélik, ugyanakkor kétségek gyötrik, hogy valóban a bűnös ellen vallott-e, nem ártatlan embert küldött-e akasztófára. Találkozunk mi még (Anglia lányai 19.) Elsötítés, ismétlődő légi támadások, szűnni nem akaró aggodalom a Dunkerque-nél harcolók miatt, félelem a német inváziótól - Anglia a II. világháború első hónapjait éli, s a világégés olyan idilli, békés környezetben is feldúlja az emberek életét, mint Cornwall. A Denver-lányok, Violetta és Dorabella életébe is betör a háború. Violetta már az esküvőjére készül az egyik legősibb cornwalli család tagjával, Jowan Jermynnel, ám a fiatalembert Franciaországba vezénylik, s Dunkerque után nincs felőle semmi hír, csak menyasszonya és nagyanyja hisz benne rendületlenül, hogy életben maradt, egyszer még visszatér. Az özvegy Dorabella életében a háború elején megjelenik ugyan a vélt szerelem egy francia festő személyében, akit családját, kisfiát elhagyva még Párizsba is követ, ám a kalandnak súlyos csalódás a vége, amelyet csak egy angol tiszt iránti új, nagy érzés tud feledtetni. A magánélet mégoly súlyos gondjai is másodlagossá válnak, azonban az országra leselkedő, összefogást, önfeláldozást követelő veszedelemmel összehasonlítva. Hogy ez milyen súlyos, mi sem jelzi jobban, hogy a világ végének számító Cornwallban is diverzánsok okozta veszélyekkel kell szmebenézni. A brit nép kitartása azonban meghozza gyümölcsét, az ország pusztulásának veszélyét sikerül elhárítani, s mire a háború győzelembe fordul, a Denver-lányok sorsa is révbe ér.