---

+ Bio... Szövetségben a természettel + Mérgező növények és egyéb, emberre veszélyes kerti "károsítók" + A radioaktív szennyeződés megjelenése biológiai környezetünkben + Gilisztatenyésztés a biokertben (a Biofüzetek sorozat 4., 13., 14., 16., 17., 18., 20. és 23. része + egy Számozatlan biofüzet kötet) Müzlicsemege a natúrkonyhában A kásaként elkészített gabonafélék tejjel és tejtermékkel, olajos magvakkal és gyümölcsökkel történő mindennapos fogyasztása a régmúltba vezethető vissza. Ezt a szinte elfeledett ételkombinációt, az ún. müzlit elevenítjük itt fel. Nem tudományos értekezés ez a mű, csupán a hagyományokra épülő építkezési kultúrát kívánja röviden ismertetni. A füzetben olvasható értékelések és méltatások egy része nem tudományosan igazolt tapasztalatokra épült, hanem egyéni megfigyelések vannak mögöttük. Az itt leírt receptek alapján a fantáziadús háziasszony számtalan müzlivariációt készíthet a család asztalára. Dombágyásos kertművelés - Családellátás 25 m2-ről A dombágyást elsősorban a kicsi kerttel rendelkezőknek ajánljuk, illetve azoknak, akik a díszkertből csupán néhány négyzetmétert szánnak a zöldséges számára. A 100-120 cm széles, kb. 1 m magas és tetszés szerinti hosszúságú dombágyás a kedvező biológiai folyamatok, valamint fény-, hő-, talaj- és nedvességviszonyok megteremtésével teszi lehetővé, hogy kis területen másod-, sőt harmadvetésre is módot adjon, s így folyamatosan lássa el a családot zöldségfélével. A dombágyás megépítéséhez, kezeléséhez, a növények ültetéséhez, ápolásához adunk tanácsokat, és hazai kipróbálóinak személyes beszámolóival igyekszünk kedvet csinálni hozzá. Biológiai védekezés ellenálló zöldségfajtákkal ázikertekben, a kisgazdaságokban és a nagyüzemekben a környezetszennyezés egyik leggyakoribb oka a kémiai növényvédelem. A nagy veszteségeket okozó betegségek elleni védekezésben azonban eddig kevés "környezet- és emberkímélő" eljárás született. Ilyen lehetőség az ellenálló (rezisztens) fajták elterjesztése. Termesztésükkor részben vagy teljesen elhagyható a kémiai védekezés. A hazai szaporításra ajánlott több mint 500 zöldségfajta közül 149 ellenálló egy vagy több betegséggel szemben. Ha felismerjük zöldségfajtáink fontosabb betegségeit, lehetőség nyílik az ellenálló típusok kiválasztására és termesztésére. Nagy lépést jelent ez a biológiai kertészkedés útján. Ehhez nyújt segítséget új füzetünk. A madarak a biokertész növényvédői Néhány évtizeddel ezelőtt a szántó-vető ember mindennapos kapcsolatban állt a természettel. Figyelte az időjárás változásait, a növények fejlődését, az állatok, s köztük a madarak viselkedését is. A hajnali madárfütty, madárcsicsergés hozzá tartozott az életéhez. Ismerte a fészkelőhelyeket, tudta, hogy melyik fészekben hány fióka van, mikor kezdenek repülni a fecskefiak, télen kiakasztott egy kis maradék szalonnát, dióbelet, és tavasszal az eget kémlelve várta vissza a gólyát. Napjainkban már nem ilyen szoros a kapcsolatunk a madárvilággal, de a kertben, a ház körül megjelennek a rigók, a cinegék, a fecskék. Segítsük az énekes madarakat, hisz nemcsak szépségükkel, vidám csivitelésükkel üdítenek fel bennünket, hanem szorgalmas hernyó-, bogár- és kártevőpusztítók is. Szerszámok a biokertben Az ásó, a kapa és a gereblye minden kertészkedő szerszámoskamrájában megtalálható, de melyek azok a szerszámok, amelyeket a biológiai kertészkedést választóknak ajánlhatunk? A talajlazító eszközök, a komposztálóberendezések, a vegyszer nélküli gyomtalanítás és növényvédelem sokkal nagyob hangsúlyt kap a biokertben, mint a "hagyományos" kertművelésben. A szerző több mint 60 szerszámot, illetve művelőeszközt ír le. Ezek a szerszámok akár saját kezűleg is elkészíthetők. Mérgező növények és egyéb, emberre veszélyes kerti "károsítók" E füzet átolvasása után több olvasóban maradhat némi viszolygó érzés kedvenc virágaival vagy háziállataival szemben, amelyekről kiderült, hogy mérgezést is okozhatnak. A veszély azonban nagyobb, ha annak lehetőségéről még csak nem is tudunk. Csupán egy kórház adata áll rendelkezésünkre: az elmúlt 20 évben a Heim Pál Gyermekkórházban évente 10-15, összesen 521 gyermeket ápoltak növényi mérgezés miatt, és ebben még nincs benne a gombamérgezettek száma! Ne gondolja azonban senki, hogy ha kiteszi lábát a kertbe, ott csak mérgező, szúrós, tüskés növények meg veszélyes csípésű rovarok találhatók. Célunk e füzettel csupán az, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a veszélyekre, melyeknek okozói kerti növényeink vagy háziállataink lehetnek. Gilisztatenyésztés a biokertben Még a kertészkedők között is akad, aki ásás közben, az eső után kibukkanó giliszták látványától megriad. Pedig csak egy kicsit kellene ismernie a giliszták életmódját, s mindjárt más szemmel nézne rájuk. A giliszta járataival át- meg áttöri a talajt, kedvezően befolyásolja a légcserét, javítja a vízgazdálkodást. Tápláléka az útjába kerülő szervetlen ásványi anyag, szerves növényi és állati hulladék, amit szerves kötésű humuszmorzsákká alakít át. A gilisztahumusz magas nitrogén-, foszfor-, kálium-, magnézium- és mésztartalmánál fogva hatékony talajképző. Érdemes tehát gondoskodni arról, hogy a giliszták segítségével állandóan gazdagítsuk kertünk talaját. A radioaktív szennyeződés megjelenése biológiai környezetünkben Ez a füzet - amely bemutatja az élelmi anyagok természetes és mesterséges eredetű radioaktivitásának kialakulását, és tájékoztató jelleggel adatokat is közöl az élelmiszerekben mérhető sugárszennyezettségi szintekről - főleg azoknak írodott, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak sugárbiológiával, atomtechnikával. Elsősorban azoknak a kertészkedőknek, kiskerttulajdonosoknak szól, akik a zöldséget, főzelékféléket, gyümölcsöt maguk termelik meg, s szeretnének kissé többet tudni az élelmiszerek sugárszennyeződéséről és a sugármentesítési lehetőségekről. Egyúttal segíti az Olvasó tájékozódását a csernobili atomerőmű-balesetet követő radioaktív szennyeződés értékeléséhez, hozzájárulva a mendemondák kiküszöböléséhez, s a valós helyzetet tárja fel a nem szakértők számára. Bio... Szövetségben a természettel Négy nyilatkozatot olvashatunk ebben a biofüzetben, négy izgalmas beszélgetést a környezetvédelem nehézségeiről, a mindennapi és a jövőben megoldandó problémákról. Többet között képet kapunk a társadalom és a környezetvédelem kapcsolatáról, a kormány és a tudományos kutatók közötti eszmecseréről, a bölcs kompromisszumokról. Olvashatunk az ökológiai megalapozottságú ökonomikus gondolkodásról, a közéleti demokrácia gondolkodásáról, a közéleti demokrácia vívmányairól. Arról, a felelősségről, amit a felnőtt társadalmaknak kell érezniük a jövő nemzedéke iránt, hisz szennyezett levegőt, vizet, talajt hagyunk rájuk. Végül ismerkedjük a közművelődés felvilágosító szerepét, s azt, hogy az emberek egymás közötti kapcsolata, egymáshoz való viszonya is lehet "szennyezett". A könyvhöz videomelléklet készült.