A Biblia és az ősi Sumér irodalmának párhuzamai Samuel Noah Kramer szerint

A sumérok városállamokban éltek, minden városnak megvolt az oltalmazó istene. Az egész város az isten tulajdona volt minden lakosával és építményével együtt. Az emberek ételt, italt vittek az istennek a templomba, amit a papok fogadtak. Urban, a templomban (Enlil oltalmában, neve Ékur) Innana, a szerelem, vegetáció és a háború istennője és Dumuzi, a pásztor-király nászát minden évben rituálisan előadták. Ez termékenységi szertartás volt. A sumér embereknek nem volt szabad akaratuk, mindenben isteneiktől függtek Az istenek hierarchiában éltek, a legfőbb istenek az ú.n. asztrális hetek voltak és Dilmunban, az Édenkertben éltek. Összesen kb. 3.600 istent imádtak. S.N. Kramer professzor a sumerológia elismert tudósa a Biblia sumér gyökereivel foglalkozott: 15 pontban sűrítette össze ezeket, amelyek a következők: 1. a világ teremtése, 2. az ember teremtése, 3. a teremtés eszközei, 4. az Édenkert, 5. az Özönvíz, 6. Kain és Ábel motívum, 7. Bábel tornya és az emberiség szétszóródása, 8. a földi élet megszervezése, 9. a személyes Isten, 10. törvények, 11. erkölcstan és viselkedés, 12. az isteni megtorlás és nemzeti katasztrófák, 13. büntetés-motívum, 14. szenvedés és behódolás: Jób motívum, 15. a halál és az Alvilág. A könyv tárgyalja még az alábbi Közel-keleti irodalmi hagyományok alapján keletkezett biblikus fejezeteket: 1. Dániel története, 2. Jónás története, 3. Sámson története, 4. I. Sarrukin/Szargon és Mózes története, 5. A nő teremtése: Lilit és Éva története, 6. Ádám és Éva bibliai története.