Erdély népei - Szászok, örmények, székely szombatosok, cigányok

A szerző évről évre alakuló és bővülő előadássorozatának szerkesztett változatát olvashatjuk, melyet a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén tartott diákjainak. A kötet bevezetőjében felvázolja Erdély etnikai és demográfiai szerkezetét, azon belül a magyarság arányát, kapcsolatrendszerét az elmúlt évszázadokban. A kötet hangsúlyosabban foglalkozik az erdélyi szászok 850 éves jelenlétével, letelepedésével, gazdasági és társadalmi életével, intézményrendszerével. Az örmények kisebb közösséget alkottak, de sajátos társadalomszerkezettel, gazdasági stratégiákkal rendelkeztek. A székely szombatosok kapcsán a szerző rávilágít, hogy a felekezet milyen fontos szerepet játszhat az egyéni, a közösségi, az etnikai és a nemzeti identitás formálásában. A cigányok mára Erdély második legnagyobb etnikai csoportját képezik, látszámuk napjainkban valószínűleg meghaladja a magyarságét. Sajátos időhasználatuk, tisztasági rendszerük, tulajdonhoz fűződő viszonyuk, belső társadalomszerkezetük, kapcsolatrendszerük és értékrendjük ismeretlen volt a többségi társadalom tagjai előtt. A befejező részben azt mutatjuk be, hogy az Erdélyben élő etnikai csoportok a hétköznapok idején milyen együttélési szabályokat és modelleket dolgoztak ki.