Magyarország a Balkán és a Mediterráneum vonzásában

Magyarország történelmében mindig kiemelt szerep jutott a dél-európai kapcsolat-rendszernek. Az itt található államok, közvetítő szerepű városok, térségek és kiemelt jelentőségű útvonalak a kezdetektől nagy jelentőséggel bírnak hazánk számára. A honfoglaló magyarság, miután megtelepedett a Kárpát-medencében, szoros, de változó intenzitású kapcsolatot alakított ki mind a Balkán térségével, mind pedig Itáliával.

A történelmi barátságok és néhány esetben a népeink közötti konfliktusos viszonyok is befolyásolták az együttműködés lehetőségeit, vagy éppen megszabták korlátait. Pap Norbert kutatásai a dinamikusan fejlődő balkáni és mediterrán kapcsolatrendszer részleteit, földrajzi sajátosságait veszik számba magyar szempontból.

A kötet az elmúlt két évtized változásait tekinti át részletesen. A rendszerváltozás Magyarország számára éppen ebben a nagytérségi kapcsolatrendszerben hozta a legnagyobb változást. A NATO-hoz való csatlakozásunkkal és Jugoszlávia felbomlásával a biztonságpolitikai kockázatok földrajzi mintázata megváltozott. A korábban a szinte kizárólag a KeletNyugat tengely mentén történő önmeghatározásunk viszonyítási pontjai átalakulóban vannak. A Dél felértékelődik, lehetőségeket és fenyegetéseket egyaránt képez számunkra. Míg Európa mind nagyobb része integrálódik, egy hatalmas lyuk éppen itt, a Nyugat-Balkán területén képez erős érzelmeket és bizonytalanságot.