Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY - Felnőttképzési Kutatási Füzetek 22.

SZERZŐ Dr. Papp Lajos Nagy Attila Szalma Éva Szűcs András Zarka Dénes SZERKESZTŐ Lada László Horváth Cz. János ELŐSZÓ A gazdaság számára az előrejelzések alapján egyre inkább egyértelműen szükséges az élethossz alatt többszörösen megújulni képes munkaerő, amely a kívánt mértékben és minőségben akkor állhat rendelkezésre, ha a legkorszerűbb tudástranszfertechnológiák nyújtotta lehetőségeket, előnyöket kihasználjuk, ha hatékonyan támogatjuk a folyamatos szervezeti és tartalmi változásokat, innovációt. Ennek szakmai megalapozása során szükségképpen előtérbe kerülnek a tudásipari technológiák alkalmazásának legújabb eredményei, tapasztalatai. Nyilvánvaló, hogy eszközként és nem célként keli: tekintenünk az e-learning-technológiák lehetőségeinek kihasználására, amelyet ma már nemzetközi kutatásokkal alátámasztható stratégiai tervezési módszerek kialakulása és az ezen a területen egyre inkább hangsúlyos, a képzési cél és a tartalom szabványosítására, harmonizálására irányuló törekvések fémjeleznek. Az e-learningnek mint a távoktatás, a nyitott képzés egy sajátos technikai bázison való megvalósulásának rendkívüli fontossága lehet a felnőttképzés kiterjesztésében. Azonban annak ellenére, hogy a távoktatás, az e-learning a képzésnek-oktatásnak leggyorsabb tempóban fejlődő ágazata, és a világ minden táján a modernizáció egyik fontos eszköze, Magyarországon rendkívül vontatottan és sok ellentmondással folynak az ilyen irányú próbálkozások. Így kívánatosnak tűnt elemezni a magyarországi folyamatokat, feltárni a fejlesztés útjában álló akadályokat, az intézményes és társadalmi érdekeltségek rendszerét, a finanszírozás ellentmondásait stb., s ezen elemzés alapján meghatározni a fejlesztés irányait, összetevőit és feltételeit egy részletes koncepció keretében. Ez a koncepcionális munka kiterjed azon standardok meghatározására is, amelyek alapján biztosítható, hogy a költségvetési és egyéb források a minőségi fejlesztéseket támogassák. A kutatás során megvizsgáltuk az e-learning definíciós kérdéseit is, mivel az e-learning, az elektronikus nyitott képzés jelenlegi értelmezése és gyakorlati megvalósulása definíciós és módszertani szinten is számos esetlegességgel bír. Szakmai szempontból több kutató is hajlik arra, hogy az elektronikus nyitott képzést a klasszikus nyitott képzés, egy új, integráló médián történő megvalósulásának tekintse. Ebben a vonatkozásban tehát e-learningnek csak a módszertanilag irányított önképzésre alkalmas kurzusokat tekinthetjük. Vissza TARTALOM I. A kutatás háttere és szükségessége .7 II. Ajánlások az E-learning a felnőttképzésben című program kutatási eredményei alapján 9 II.1. A társadalmi-gazdasági környezet és az alapvető fejlesztési feltételek 9 II.2. Kritikus elemek - Mire van szükség a továbblépéshez? 10 II.3. A javasolt megközelítés: a szakmaiság következetes erősítése 10 II.4. Kommunikáció 11 II.5. Javaslatok a politikai döntéshozók számára 11 II.6. Jogi, szervezeti és igazgatási kérdések 12 II.7. Kutatások 12 II.8. A szervesülés elősegítése 13 III. Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei 15 III.1. A források 15 III.2. A felnőttképzés 21 III.3. A felnőttképzés jellemzői 22 III.4. Az e-learning, az e-tanulás 24 III.5. Blended learning - a vegyes rendszerű tanulás 28 III.6. E-tanulás - remények és valóság 29 III.7. Az e-tananyagfejlesztés gondjai 31 IV. E-learning és felnőttképzés Magyarországon és Európában 33 IV.1. Bevezetés 33 IV.2. Az e-learning elemei 34 IV.2.1. Az e-learning az oktatásban 35 IV.2.2. IKT 40 IV.2.3. Gazdaságosság 43 IV.2.4. Hozzáférés 44 IV.2.5. Összefoglalás 45 IV.3. Az európai és magyar távoktatási és e-learning-politikák sajátosságai 46 IV.3.1. Az e-learning az Európai Unió programjaiban 47 IV.3.2. Az e-learning a tengerentúlon 52 IV.3.3. A magyarországi dimenzió 53 IV.3.4. Összefoglalás 54 IV.4. Az e-learning a kutatásban 56 IV.4.1. Kutatási együttműködés a virtuális térben 58 IV.4.2. A Delphi-kutatás 59 IV.4.3. Gyengejel-kutatás 75 V. Oktatástechnológiai szabványosítási törekvések 91 V.1. Bevezető 91 V.2. Rövid történeti áttekintés 32 V.3. OT-specifikációk és szabványok 34 V.4. A legfontosabb specifikációs és szabványosítási törekvések 34 V.5. A szabványtörekvések eredményei 37 V.6. Összefoglaló 111 VI. Az e-learningindex és az európai országok e-learning-felkészültségének összehasonlító elemzése 113 VI.1. Bevezetés 113 VI.2. Az e-learningindex: előzetes eredmények 114 VI.3. Az európai országok összehasonlító elemzése 122 VI.4. Az IKT-környezeti (kontextuális) tényezők: technológia és IKT-kultúra 123 VI.5. IKT az oktatásban 125 VI.6. A piac fejlődése 127 VI.7. Oktatási költségek 131 VI.8. Politikák (irányelvek, stratégiák) 132 VII. Előrejelzés az oktatás és a képzés fejlődési alternatíváiról a társadalmi-gazdasági erőtérben 139 VII.1. Bevezetés 139 VII.2. A legfontosabb polaritások 140 VII.3. A polaritásmodell kiaknázása 152 VII.4. Lépésről-lépésre: szerszámkészlet a forgatókönyvek kialakításához 152 VII.5. A stratégiai, politikai célkitűzések összehasonlítása és részletezése 155