255 éve született Batsányi János

Irodalmi hírmondó · 2018. 05. 09. · 1 perc olvasnivaló
  • Költő, a magyar politikai líra egyik első képviselője, forradalmi hangú váteszköltészete Petőfi és Ady előfutárának is tekinthető. Leghíresebb művének, A franciaországi változásokra (1792) című nyolcsoros versének záróakkordja szállóigévé vált: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”
  • Az ő nevéhez fűződik az első magyar irodalmi társaság, a Kassai Magyar Társaság létrehozása, és az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Museum is. Mindkettőt Baróti Szabó Dáviddal és Kazinczy Ferenccel közösen alapította meg.
  • Kazinczyval a közös munka ellenére egész ismeretségük alatt feszült volt a viszonya. Míg Kazinczy „jozefinistaként” jó viszonyt akart ápolni a Habsburgokkal, Batsányi francia példára az udvartól való teljes elszakadást tartotta kívánatosnak. Kiállt a Martinovics-féle összeesküvés mellett, és bár tevékeny részt nem vállalt benne, mégis elítélték és a kufsteini várbörtönbe zárták, ahol egy évig raboskodott.
  • Támogatta Napóleont, akire a francia forradalom folytatójaként tekintett, ezért a császár bukása után Batsányit az felső-ausztriai Linzbe száműzték. Élete utolsó harminc évében itt élt teljes elszigeteltségben.