Lám, egymást érik a csodák

"A vers országot jár, mert számára ez jelenti az életet. Mert a vers nem akkor kezdi életét, midőn megírják, hanem amikor újjászületik az olvasó szívében." Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő vallotta ezt egy, az anyanyelvünk "országjárásának" is nevezhető költészet-heti rendezvényen. A magyar líra e XX. századi nagyságának minden sora - köztük gyermekversei is - hasonló újjászületésre áhítozik: a természet vissza-visszatérő mozgására figyelmeztető Tavaszodik, vagy Lepke-dal című versikéktől el egészen a más népek mesevilágából kölcsönzött Gazdag Hasszán-íg, a nyelvünk zenei töltetét, képszerűségét messzemenően kiaknázó Mondogatóktól, az Áprílisi mondókáktól a tudás mindenhatóságát hirdető gyönyörűséges "hosszú versig", az Erdei iskoláig.

Reméljük, hogy e versgyűjternény - a kiadónk által már megjelentetett Lászlóffy Aladár-kötet társaságában - meg fogja találni mindazokat, akik a Szilágyi által említett lelki, szellemi épülésben (tanulásban, vagy csendes könyv fölé hajolásban) felelősen és méltóságteljesen vállalnak részt szerte a világon, ahol anyanyelvünket értik és beszélik.

Bágyoni Szabó István