Emma asszony szakácskönyve

Részlet Bächer Iván előszavából Ez a könyv nem egy könyv. Hanem számos. Receptkönyv, történelemkönyv, életmód-história, irodalomtörténet és nemes, veretes irodalom is, kedves, néha egészen csillogó stílben írt fejezetekkel, amelyekben ügyes versezetek is megbújnak olykor. Receptkönyv ez, persze, és mindenekelőtt; haszonnal böngészhető; százával készíthetjük, főzhetjük, süthetjük meg vezérletével a kosztokat ma is. De azért a könyv sok recipéjének száz év teltével már elsősorban kultúrtörténeti jelentősége van... Ez a könyv olyan, mint amilyennek szerkesztője, Ignotus megálmodta Magyarországot: százszínű és százszívű, százízű és százillatú, százgyökerű és százerű - és mégis egy, harmonikus, békés, mint egy hatalmas kondér, sokféle húsból, rengeteg zöldből, kicsiny fűszerből lassúdan, gyöngyözve összefőtt közép-európai húsleves. Nagymagyarország szakácskönyve ez. De ennek a Magyarországnak nem a területe, hanem a szíve, a lelke és mindenekelőtt a kultúrája nagy. Az a Magyarország ködlik föl e könyvből, amely Magyarország valóságosan, sajnos, sosem volt, nincsen, és nem is lesz soha.