Vízválasztó

Az ország szerb megszállás alatti területének egyik falujában vagyunk, a Tanácsköztársaság bukása után. Itt, az Ormánságban is készülődnek már a ,,nemzeti érzésű" urak és ,,pógárok" arra az időre, amikor majd a szerbek átadják a helyet Horthy sastollasainak. S itt kísérlik meg a kommün hívei is, kommunisták, szocialisták s a falvak és tanyák kisemmizettjei, hogy újból tömörüljenek, talpra állítsák a pártot, folytassák harcukat. E két, egymással szemben álló tábor elkeseredett küzdelmet vív egymással, s ennek ábrázolása során éles és eleven keresztmetszetét kapjuk a társadalomnak. A regény főhőse Németh Laci, akit értelme és érzelmei a kommunisták közé visznek, de akit kötnek a származás, a család úri béklyói. Segíti az ifjú válságának megoldását az a szerelem, amelyet a malomgépész kommunista lánya iránt érez, és amely tisztán és nemesen bontakozik ki hősünk lelkében, sok vívódása és keserű csalódása után. A regény - egyben az Ormánság egyik sikerült néprajzi dokumentuma is - számos társadalmi és egyéb problémát vet fel, s a problémákra adott válaszában Kodolányi az ,,úri" Magyarország kérlelhetetlen bírálójaként mutatkozik olyannak, aki szinte fenntartás nélkül ismeri el a kommunista eszmék igazságát, s megmutatja nemcsak a kapitalizmus, de a kisparaszti életforma reménytelenségét is. Hősét válaszút elé viszi, de nem hagy kétséget afelől, melyik a járandó út.