Vajúdó feltámadás (Dedikált)

Ismertető: Bizony, a tetvek, a tetvek! Döbrentei Kornélt jó ideje már ezek foglalkoztatják leginkább, mert ezek teszik "ragacsossá" - nem csak az idillt, amiről a költő Döbrentei szól a Gérecz Attila emlékére írott versében - az egész életünket. Tetvek persze mindig voltak, vannak, lesznek is, de évek, korok szerint változó tömegben, olykor alig észrevehetően, máskor a publikáció ijesztő arányaival tapadva a múltra, jelenre és veszélyeztetve az emberi jövőt. Gyanítom, hogy a költő ezért is csap át mostanság oly gyakran az írói publicisztikába. Ott kötetlenebb formában és stílusban lehet szólni a mindennapi alantasságokról, a ragacsosítók veszedelmes jelenlétéről. Valamikor az írói publicisztika a magyar irodalom szerves része volt. Ady, Móricz, Krúdy, Illyés - hogy ne soroljam tovább - ezáltal lehettek jelen szellemükkel nemcsak a történelmi időben, hanem napról-napra a közéletben, amely nekik is éppen adatott. És milyen szerencse, hogy jelen voltak így és ezáltal is! A vers vagy a regény maradandó - ha egyébként alkalmas a maradandóságra - ám a publicisztikát, a napi- vagy hetilapok cikkeit, a rádiójegyzeteket, vagyis az aktualitásokat hamarosan maga alá temeti az idő, mert mindig új aktualitások jönnek. Mégsem mondhatjuk, hogy milyen kár, hogy a nagy elődök nem írtak kisebb-nagyobb cikkeik helyett is inkább verset, novellát, regényt, mert az "itt és most" törvényét éppúgy nem lehet megkerülni, mint az örökkévalóságét, s mert akinek erejéből, eszköztárából telik, köteles is erejét és eszköztárát használni, ha van közösségi elkötelezettség benne. Nem is szólva arról, hogy ha a kötetbe gyűjtött egykori publicisztikát lapozgatjuk ma, közelebb kerülhetünk a tegnapunkhoz és többet érthetünk a jelenünkből is. Nem kéne tehát fanyalognunk ma sem, ha ugyanabból az írói minőségből nemcsak emelkedett költői művek látnak napvilágot, hanem indulattal, szenvedéllyel teli napi vagy heti publicisztika is. Ami majd véglegesen elszáll belőle az időben, hát elszáll, de ami itt és most hatni tud, az értékesül a jövő számára is. - További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Rövid ajánlás 5 Magyar táj, ínségkonyhával (vers) 7 Tribli 10 Húsvételő Döblinben (vers) 15 A Tudós társaság titoknokja 17 Nem érünkrá 25 Katarzis és erkölcsi megigazulás 27 Nem kutyadolog 29 A csiga útja 30 Kis kaliberű koszorú 32 A sárkány és az elrabolt királylány násza 33 Ünnepeléseink cifra nyomorúsága 36 Elsikkasztott juss 39 Amikor alulról büdösödik a hal 41 Keserű szájjal 42 Úzent az Isten 43 Strázsavirág (vers) 45 Ahol véget ér az árvaság 47 Recsk 48 Nagy lelket növeszteni 49 Mit szólna ehhez Kossuth Lajos? 55 Celebrált idő (vers) 59 A nő jussa 62 Hol vannak a magyar bárdok? 64 Nyílt levél 66 Visszasasszé 68 Önvizsgálat nélkül nincs önismeret 72 Korni 74 Az élet luxusa 76 Karddal nemcsak lefejezni, lovaggá ütni is lehet 77 Istennel takarózni nehéz palást 80 Nem a csoda (vers) 83 Hol a virtus mostanában? 86 Garantált árvaság 88 A szeretet vakmerősége 91 A kisebbség helységneve: Magyarország 93 Kik vívnak meg a sárkánnyal? 95 Nem ott temetnek, ahol a gödröt ássák 97 Veríték rajzolta térkép 100 Napfény a kardpengén 101 Zsenyéről messzire szól a harang 103 Keserű ébrenlét 105 A medveölő halála (vers) 108 Hazát megtartó hősi halálok 109 Előbb a haza, aztán a desszert 110 Fehér ingen hiénafoltok 112 Hová lett a méltóságunk 115 Rosszul sáfárkodunk 117 A forradalom nem eladó 119 Hídrombolók 121 A sátán mozaikképe 122 A lelkek időszámítása 125 Sulykolók az agymosodában 127 Isten késleltetett malmai 130 Sorspanno (vers) 133 Először a fejeket kéne fölemelni 136 A teremtés teljes erőterében 138 Betilthatatlan szívdobogás (vers) 141 Meddig bújhatunk el egy szobor mögé? 143 Tisztítótüzeink 146 Schéner Mester 148 Az ősbaloldaliság megrablása 150 Az egyéniség hatalma 153 A foguk fehére is vörös 155 A boldog békeidők és a kommunista szombat 158 Csak mi nem vagyunk ébren 161 Az idill-mentes valóság 163 Amikor Madonnát játszik a céda 164 Csodaszarvasból bűnbak 167 Magyar Jób-sors (vers) 171 Döbrentei Kornél művei 174