Egyszerű versek - Versos sencillos

José Martínak életében két verseskönyve jelent meg. 1882-ben a fiához, José Franciscóhoz írt, tizenöt verset tartalmazó Ismaelillo (a cím Izmáelre, Ábrahám és Hágár fiára utal), amelyet a Rubén Darío teremtette modernismo előzményeként emlegetnek, ő maga is "egy új múzsa" látogatásának nevezi.
Kilenc év múlva, 1891-ben adja ki az Egyszerű verseket, a címet talán Lope de Vegától kölcsönözve. Hazája és Latin-Amerika miatt szinte agóniában élt, az orvos tanácsára a hegyeket járta, ott születtek ezek az egyszerűeknek nevezett versek.
José Lezama Lima arra figyelmeztet, hogy óvatosaknak kell lennünk az Egyszerű versek egyszerűségét illetően. Szerinte új életérzés, villámként kigyúló titok él bennük. Marti legszebb négy sorának nevezi a III. vers kilencedik szakaszát:
"Én szikla-ágyamban alszom, Álmom mély és íze édes: Méh száll számra, s hogy kihajtson, Világ nő bennem az éghez." (Györe Imre fordítása)

Kubaiság és latin-amerikaiság - részben ez a titok megfejtése. Nincs még egy versciklus a világirodalomban, amelynek részleteit annyiszor énekelnék el, mint az Egyszerű versek szakaszait a híres Guantanamera dallamára.
Az Egyszerű versek darabjai nálunk különféle antológiákban olvashatók. Soroljuk fel a legfontosabbakat: Dél keresztje, 1957; Járom és csillag, 1984; Krónika a jövőnek, 1988; Hispán-amerikai költők tára, 2002.
A teljes ciklus magyarul először jelenik meg. 2001-ben adta ki ugyancsak kétnyelvű kötetben az Eötvös József Könyvkiadó José Marti Szabad verseit. A két nagyon is különböző könyvből az olvasó szinte teljes képet kap a nagy kubai költő lírájáról.