Nagyon szép könyv. Régóta meg akartam venni. Olyan történeteket mesél el a női viselkedésről, amilyeneket sok nő - köztük én is - elkövettem már. Férfiaknak is ajánlom, mert hihetetlen, hogy mennyire nem látnak át egy női lélek világán. Ebből sokat tanulhatnának.
Baudelaire egy zseni! Az óra Oh jaj, az óra! zord, baljós, kegyetlen isten! Ujjával fenyeget s: «Emlékezz!» - egyre int, - «Száll már a rezge kín ijedt szivedre, mint Cél-lap felé a nyíl, hogy rád halált röpítsen. A páratestű Kéj maholnap messzi vész, Mint színfalak mögé a nimfák illanása, S nagyot harap a lét minden kis villanása Az üdvből mely tiéd, amíg a földön élsz. Háromezerszer és hatszázszor minden órán A Másodperc susog: «Emlékezz!» - s fába húllt Szúként perceg a Ma: «Már én vagyok a Múlt, S kiszívtam életed, rút csáppal rájaforrván: Remember! Emlékezz! siess! Esto memor! (Lásd minden nyelvre zeng érctorkom tudománya!) A perc mind bús erű, aranyló gyomru bánya, Veszni szemert se hagyj, oh halandó botor! Emlékezz! a mohó Idő megnyeri sorra A játszmát, nincs csalás, csak veszthetsz! - ez a rend. A nap száll; nő az éj; emlékezz! - odalent Örök szomjú a mély; pereg a homokóra. Pár perc s tovább kegyes Véletlened se vár, S arád, a szent Erény, kin szűz maradt a párta, S még a Bűnbánat is, (oh bús, utolsó csárda!) Mind így szól: Vén bolond! halj meg, későre jár!»