Vadvirágok - Szóvirágok

Nem vágyik el a szívem Az én udvaromban Nem nőnek pálmafák, Interneten jön be Hozzám a nagyvilág, Még sem vágyott innen A szívem el soha, Hiszen sok virágnak A kertem otthona. Oleandereknek Parfümös illata Tölti be az udvart, Ha jön az éjszaka, Vanília illat, Mi szinte bódító, Száll az enyhe szélben, Mely lelket gyógyító. Mályvacserje fákon Lila, s fehér virág, Nappal kelyhükből sok Méhecske nekilát Édes nektárt szívni, S ha jő az éjszaka, Megszűnik zümmögni A méhecskék hada. Kelyheit becsukja A sok kukacvirág, De reggel, ha érzik A napnak sugarát, Újra mind kitárja, Mint ház az ajtaját. Szememnek, s szívemnek Ők mind-mind kedvesek, Magjukat elszórják, Jövőjük vetve meg. Udvarban és kertben Nekem mind megterem, Mindaz, mire vágyik A szívem és szemem, Mert én nagyravágyó Bíz' nem voltam soha, Hiszen sok virágnak A kertem otthona! Torma Zsuzsanna 2011. július 17.