Vermeer kalapja

Johannes Vermeer élete során valószínűleg soha nem hagyta el Delftet. Timothy Brook mégis az ő festményei segítségével mutatja be, milyen sűrű háló kötötte össze a világ különböző pontjait már az 1600-as években. Descartes Amszterdamot "a lehető dolgok kincsesládájának" nevezte, ahol minden kapható volt, és ugyanezt el lehetett mondani Delftről is. Vermeer festményein különböző tárgyak nyitnak ablakot az egyre tágasabb nagyvilágra: egy (amerikai hód gereznájából készült) magas kalap, egy kínai porcelán gyümölcsöstál, amelyből perzsaszőnyegre gurulnak a gyümölcsök, ezüstpénzek (dél-amerikai ezüstből), néger rabszolgafiú úrnője széke mögött, egyre részletesebb térképek a földrészekről és az óceánokról. A XXI. század elejének egyik legfontosabb szava a "multi-kulturalizmus". Nagyon modern fogalom. Vagy mégsem? Ez a könyv bemutatja, hogy a fogalom gyökerei a XVI-XVII. századra nyúlnak vissza. A híres felfedezők lábnyomába lépve tömegek indulnak meg Európából a világ többi része felé, hír és pénz reményében. Elsüllyedt hajók roncsai, halott rabszolgák és tengerészek tetemei szegélyezik a világkereskedelem ekkoriban kialakuló útvonalait, és állandó dohányfüst kavarog fölöttük. A földrajzi fölfedezéseknek hála a világ egyszerre kezd tágulni és szűkülni, és a folyamat a mai napig sem állt meg.