Puszibolt

Puszibolt

eszkimoczy | 2011-09-22 18:57:00

Talán két hete fejeztem be a könyvet. Volt vagy 2 nap, mire kiolvastam, mert nem bírtam letenni, annyira tetszett. Regény helyett talán inkább egymáshoz szorosan kötődő, hosszabb-rövidebb novellák vannak benne, amik egy kitalált városban játszódnak. A város és lakói abszurdak, szürreálisak, mégis...

Talán két hete fejeztem be a könyvet. Volt vagy 2 nap, mire kiolvastam, mert nem bírtam letenni, annyira tetszett. Regény helyett talán inkább egymáshoz szorosan kötődő, hosszabb-rövidebb novellák vannak benne, amik egy kitalált városban játszódnak. A város és lakói abszurdak, szürreálisak, mégis megfoghatók, saját közegükben megszerethetőek. A fő karakterek neveinek hallatán valamennyire érzékelhető a hangulat: Szignál Három (majd Négy), Krizantém Ádám, Badar Anna, és a többi.
A novellák egymással átfedésben vannak, történeteik néha egy-egy eseményt mutatnak meg különböző szemszögekből, de inkább az a jellemző, hogy mint egy ablakot nyitnak a városka életére és lakóinak lehetetlen mindennapjaira, és néha tragédiáira. Mert tragédiák vannak itt; mindenki a boldogságot keresi, az életben, a szerelemben, a mindennapokban; van, aki megtalálja, és van, aki csak epekedik utána; a végkifejlet pedig a legtöbb esetben a keresés előröl kezdése. A legjobban a műben a hangulata ragadhatja magával az embert, szép kerekké formálta Cserna-Szabó regényt, a várost, a szereplőket, a történeteket, semmi sem lóg ki, nem üt el, így végigszáguld az olvasó az egész sztorin, nincs olyan rész, ahol hömpölygéssé lassul a cselekmény. Kedve támad elolvasni még egy könyvet az írótól, és ezzel én is vagyok.