Mesék Oshóról...

"E könyv története úgy kezdődött, hogy 1992. szeptember 26-a volt, szombat, és aznap volt az én 22. szannyász-születésnapom. A szannyász-ünnepséget az esti előadás után tartottuk a Buddha Csarnokban. Az energia rendkívül erőteljes volt - egész idő alatt megállás nélkül táncoltam. Egyszer csak hirtelen érezni kezdtem valamit a harmadik szememnél: ugyanaz az érzés volt, mint amit gyakran éreztem azelőtt is, a régi poonai időkben, amikor Oshótól energiadarsanokat kaptam. A teljes révület állapotában voltam, és késő éjszakáig le sem tudtam hunyni a szemem. Mindezidáig úgy éreztem, hogy teljesen feledésbe merültek a régi idők élményei, amikor Oshóval szoros közelségben voltam. De ez az éjszaka örökre emlékezetes marad a számomra - hirtelen kivágódott, egy ajtó, és a múlt összes emléke elkezdett kifelé tódulni rajta. Mintha valamiféle film játszódott volna le előttem. Szívemnek ebben a csendjében lassan elkezdtek felidéződni a múlt eseményei. És ez másnap is folytatódott. A harmadik napon úrrá lett rajtam a sürgető belső kényszer, hogy leírjak mindent, ami csak eszembe jut - így hát írni kezdtem. Ez egy páratlan tapasztalat a számomra. Mialatt írok, úgy érzem, mintha újraélném az egészet, mintha az egész most történne velem. Nagy meglepetésemre mindent jelen időben írok. De én nem avatkozom bele! - mindent úgy írok le, ahogy az magától a felszínre jön bennem." Ma Dharm Jyoti