Magyar tudománytár 5.

A magyar gazdaság és társadalom számára az elmúlt 15 év alapvető és mélyreható változásokkal járt együtt. A legfontosabb talán az volt, hogy a magyar gazdaság a modernizáció és a felzárkózás olyan útjára lépett, amely fenntarthatónak tűnik, s az elmúlt évszázadok többszöri sikertelen vagy kisiklott nekifutásai után reális esély van arra, hogy Magyarország bejusson a legfejlettebb országok klubjába. Ezen az úton két állomásnak volt Magyarország szempontjából döntő jelentősége. 1989-nek, amikor a szovjet típusú gazdaságszervezési modell végérvényesen összeomlott, valamint 2004-nek, amikor az ország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU). A század-, illetve az ezredforduló így tényleges fordulópont lehet hazánk történetében. Amikor ezt a kötetet összeállitottuk, úgy gondoltuk, hogy erre a két történelmi fordulatra kell összpontosítanunk. Ugyanakkor az is világos volt, hogy a változások leírása nem lehetséges megfelelő történelmi visszatekintés nélkül. Abban is egyetértésre jutottunk, hogy ha érdemben vissza akarunk nézni a magyar gazdaság legújabb kori modernizációs kísérleteire és történetére, akkor legalább a kiegyezés koráig vissza kell nyúlnunk. Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi időszakok, így például a reformkor eseményei, ne lennének a jelen megértéséhez fontosak, mégis a 19. század utolsó har- mada volt az, amikor a magyar modern gazdasági fejlődés megindult. Legyen szó az infrastruktúra fejlesztéséről (vasútépítés) vagy a városiasodás felgyorsulásáról (Budapest világvárossá válása). A kiegyezés utáni időszakban csillant fel a valódi lehetősége annak, hogy Magyarország fejlett, szilárd nemzetgazdaságra alapozott, modern állammá, gazdasággá váljon. Magától értetődik, hogy a 20. század gazdasági fejlődését és történéseit már nagyobb részletes- séggel elemezzük.