Hogyan látom a világot ?

Kerek hatvan évvel ezelőtt jelent meg Albert Einsteinnek ez a kötete. írásait maga válogatta. A korabeli magyar Faust Kiadó éleslátását dicséri, hogy a könyvet már 1935-ben közreadta. Kötetünk az azóta muzeális ritkasággá vált első magyar kiadás felhasználásával készült. A tudomány történetében egyedül Einstein vált még életében világszerte mitikus alakká. Végtelenül szerény volt, többször elhárította személyének magasztalását. A tisztelet nemcsak a tudósnak, hanem a humanista gondolkodónak, a nemzetközi megértéséért, a nacionalista gőg és gyűlölködés, a diktatúra, a háború ellen következetesen harcolónak is szólt. Politikai eszménye a demokrácia volt. Rámutatott, hogyan mérgezi az iskola és a sajtó a gyermekek és a tömeg lelkét az óriásira felduzzasztott nacionalizmussal, amelyet „egy rokonszenves, de jogtalanul használt néven hazaszeretetnek neveznek". Elutasítja a kisebbségekkel, mint alacso-nyabbrendűekkel való bánásmódot. Igen különböző műfajú írások alkotják Einstein szellemi önéletrajzát: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek es saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére. Einstein többször visszatér a kutató vallásosságára, mint a kutatás legfőbb, legnemesebb hajtóerejére. Ez a vallásosság -a természeti törvények csodálata - Spinoza panteizmusával rokon. Nem sajnálta idejét, hogy válaszoljon ismeretlen embereknek, a hozzáforduló japán iskolásgyerekeknek éppúgy, mint világhírű kortársainak, pl. Sigmund Freud-dal való levelezése. Mindenkor és mindenütt a cselekvő pacifizmus mellett szállt síkra, amely egyedül képes megakadályozni az újabb, még borzalmasabb háborúkat, amelyek pusztulással fenyegetik az emberiséget. „A technikai fejlettség olyan, mint egy borotva egy hároméves gyerek kezében." Pedig amikor ezt írta, hol volt még az atommaghasadás felfedezése és gyakorlati háborús alkalmazása, az atombomba."