Bábel után

A más műveiből Magyarországon is jól ismert cambridge-i és genfi professzor először 1975-ben megjelent műve ma már klasszikusa az összehasonlító irodalomtudománynak és az irodalomelméletnek, jóllehet - épp gondolatai eredetiségénél fogva - azóta is szakmai-elméleti viták tárgya, olyannyira, hogy mára már jelentékeny szekunder irodalom gyűlt össze olyan témákban, melyeket elsőül a BÁBEL UTÁN vetett fel. A mű nemcsak nem öregedett a megírása óta eltelt harminc év alatt, de sokak szemében "ma sem más, mint egy kívülálló bosszantó, anarchista merénylete" - ahogy a szerző maga írja előszavában. Mindazonáltal riválisa azóta sem akadt: a fordítás elméletéről - irodalomelméleti és poétikai, filozófiai, de gyakorlati kérdéseiről is, és ezek történetéről - azóta sem született ilyen összefoglaló mű, semmilyen nyelven, és vélhetőleg nem is fog egyhamar, tekintve az ehhez szükséges többnyelvű kompetenciát és tudományosan rendkívül szerteágazó ismeretanyagot. George Steiner műve lenyűgöző intellektuális teljesítmény, mely a fordításelmélet legalapvetőbb kérdéseit taglalja, és egyúttal ihlető forrás is minden, a mesterségét komolyan vevő, gyakorló próza- vagy versfordító számára.