A herati varrókörök

Amikor Christina Lamb, az egykori haditudósító 2001. szeptember 11-e után visszatér a háború sújtotta Afganisztánba, és ellátogat szeretett városába, Heratba, az utcán egy különös táblára bukkan, amely az Aranytű Női Varróiskolát hirdeti. A pezsgő szellemi életéről és liberális kultúrájáról ismert Heratban, a tálibok uralma alatt a nők csak úgy tanulhattak, ha úgy tettek, mintha varrókörbe járnának, mert az egyetlen engedélyezett női tevékenység a kézimunka volt. Az Aranytű ötlete egy irodalomprofesszor fejéből pattant ki, aki az ellenállásnak azt a módját választotta, hogy létrehoz egy álcázott iskolát, ahol a nők megszabadulhatnak burkájuktól, és tiltott tantárgyakat, többek közt külföldi irodalmat hallgathatnak. Abban a társadalomban, amelyben egy apa még a saját lányát sem taníthatta meg olvasni, a varrókörök megszervezéséhez és látogatásához halált megvető bátorság kellett. Christina Lamb könyvében számos szuggesztíven és empatikusan megírt történetet olvashatunk. Kalandjai, viszontagságai, döbbenetes tapasztalatainak mozaikkockái közé beillesztve nagyon sok mindent megtudunk az ország múltjáról és jelenéről.