• Főoldal
• Szerzők

Vörösmarty Mihály

Magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Édesapja idősebb Vörösmarty Mihály 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként, édesanyja Csáty Anna; mindketten római katolikus vallású nemesi családok leszármazottjai. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista gimnáziumban (1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti egyetem hallgatója volt. 1817-ben meghalt apja, a család nehéz anyagi helyzete miatt Vörösmarty 1818-tól Perczel Sándor három fiát (Miklóst, Móricot és Bélát) nevelte Pesten, 1820-tól a Bonyhád melletti Börzsönypusztán, majd 1823 őszétől újra Pesten. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába).
1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát, de nevelői állását 1826 augusztusáig megtartotta. Ettől kezdve Pesten csak az irodalomnak élt. 1827-ben nagy szegénységben élt. 1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette.
A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta - rendszeres fizetéssel. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke. 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt.
Vörösmarty Mihály sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 82. A kivitelező a Gerenday-cég volt.
Vörösmarty Mihály szobra Bonyhádon. A költő mögött a két női alak Perczel Etelkát és Eratót, a szerelmi költészet múzsáját jelképezi (Szabó György alkotása)1848-ban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felajánlotta neki a pesti egyetem irodalmi tanszékét, de azt nem fogadta el. Július 10-én - Kossuth ajánlására - Vörösmartyt a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1849 júniusában, a Habsburg-ház trónfosztása után Kossuth a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezte ki. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott.
1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, ennek ellenére 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.
Költészetének általános jellemzői :
Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte egyedül áll.
Érdekelték az emberi létezés végső kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig az emberiség visszatér a kiindulópontjához.
Töprengő, kételkedő alkat, de "a benne égő tett- és haladásvágy akkor is áttöri végül e tragikus történelemszemlélet burkát, amikor minden érték megkérdőjelezésével, vagy éppen pusztulásával kell szembenéznie" ((Fenyő István))
Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Felhasznál régieket is (például a Zalán futásában), de ő maga is alkot ilyeneket (legfőképp a Csongor és Tündében): első költőnk, aki műveiben önálló szimbólumrendszert teremtett.
Ismertebb művei :
Lírai költemények ;
Zalán futása (1825)
Szózat (1836)
A Guttenberg-albumba (1839)
Ábránd (1843)
A merengőhöz(1843)
Gondolatok a könyvtárban (1845)
Országháza (1845)
Az emberek (1846)
Előszó (1850)
A vén cigány (1854)
Elbeszélő költemények;
A Hűség diadalma (1822)
Zalán futása (1823-24, nemzeti eposz)
Cserhalom (1825)
Tündérvölgy (1825)
A Délsziget (1826)
Magyarvár (1827)
Eger (1827)
Széplak (1828 )
A rom (1829-30)
A két szomszédvár (1830-31)
Szép Ilonka (1833)
Csongor és Tünde (1830)
Drámák;
Csongor és Tünde (1830), színjáték 5 felvonásban)
Czillei és a Hunyadiak
Kincskeresők
Vérnász
Marót bán
Az áldozat
Árpád ébredése

Rendezze a listát:

Cím

Szerző

Népszerűség

Ár

Kiadás éve

102050100  elem / oldal

• 
• Elfelejtette jelszavát?
• Regisztráció

• Kérjük, adja meg email címét:
• 
• Belépés
• Regisztráció

Legkeresettebb kifejezések: agatha christie   alkonyat   angol   barbie   bartos erika   coelho   dan brown   darren shan   disney   english   fantasy   harry potter   jane austen   karácsony   kutya   micimackó   müller péter   naptár   new moon   spanyol   star wars   stephen king   Stephenie Meyer   szerelem   thomas   true blood   twilight   versek   világ   vámpír