• Főoldal
• Szerzők

Vavyan Fable

Molnár Évaként születtem abban az évben, amelynek messze nem ez volt a legfőbb erénye, hanem a forradalom s annak eltiprása. Koromnál fogva nem vehettem részt a szovjet tankok elleni harcban, anyám karján gőgicséltem a pincében. Később - jártam iskolába; tizenegy évesen ragadtam először tollat azzal a szándékkal, hogy önmagam szórakoztatására regényeket írjak, mivel akkorra végeztem az otthoni és máshoni könyvespolcok első és hátsó sorával, a tévében pedig örökké A jégmezők lovagját és a Bátor embereket adták. Ez idő tájt indiánregények tucatjait követtem el. Ha kérdezték, mi leszek, ha nagy leszek, már látszott: sosem leszek nagyobb 150 centinél. Viszont írónak készültem. Így hát kézenfekvő, hogy egészségügyi szakközépiskolát végeztem, és ápolónő lett belőlem. Dolgoztam néhány kórházban. Felvételiztem a Tanárképzőbe; nem nyertem. Olykor rátámadtam a Mozgó Világra avagy az ÉS-re egy-egy novellával; nem szerettek. A 30. születésnapomon kudarcfalat állítottam. Kiraktam az elutasított felvételi kérelmemet, az elutasított telefon- és lakásigénylést, könyvkiadók és lapszerkesztőségek elutasító szép üzeneteit, a kihúzatlan lottószámaimat. A harmincegyedik születésnapomra jelent meg az első regényem, a harmincnegyedikre a tizedik. Az álom valóra vált: tanácsi alkalmazott írta be a személyimbe, a foglalkozás rovatba, noha rövid i-vel: iró. Ennek örömére nosztalgia-indiánregényt hoztam létre, immár a közismert, megátalkodott Vavyan Fable-stílusban, Fattyúdal címen. Fiammal, férjemmel, kutyámmal élek egy 82 éves házban. Világnézetem haragoszöld: az idült természetszeretet vírusát (remélem) a regényeimen keresztül (is) terjesztem.

VAVYAN FABLE (Molnár Éva) regényíró 1956. március 20-án született Budapesten. Férjezett, egy fiú anyja. Írói nevét első könyve megjelenése, 1987 óta viseli. Tanulmányait a Dr. Pólya Jenő Egészségügyi Szakközépiskolában végezte; 1988-ig ápolónőként dolgozott.
Művei a megjelenés sorrendjében: A Halkirálynő és a kommandó; A halál zsoldjában (1987); A pokol is elnyeli, A Halkirálynő és a dzsinnek, Kriplikommandó (1988); Mesemaraton, Ki feküdt az ágyamban?, Halálnak halálával, Démontangó (1989); Ébredj velem!, Fattyúdal, My Fair Lord (1990), Édes, mint a bűn, Álomhajsza (1991), A pepita macska, Mogorva nyár (1992), Vis Major (1993), Jégtánc (1994), Kyra Eleison, Szennyből az Angyal (1995), Tűzvarázs, Könnyű álom (1996), Sárkánykönny, A Hold forró jegén (1997), Varázscsók, Vakvágta (1999), Vészbejárat (2000), Tündértánc I-II.(2001), Ezüstegér (2002), Nászjelentés (2003), Tíz kicsi kommandós (2004), Álmok Tengere (2005). Elkelt könyveinek példányszáma napjainkig 3 - 3,5 millióra tehető (az utánnyomásokat nem számítva).
Hősei markáns egyéniségek, viszonyaik árnyaltak. Cselekményvezetése kiszámíthatatlan, lebilincselő, a történet vége felől nézve mindig logikus. Kritikusan fogékony a mindenkori aktualitások (technikai újdonságok, életmód-divatok, szellemi áramlatok, beszédfordulatok, viccek, pletykák, stb.) iránt. Szituációs és nyelvi humora frappáns, pazarló, nemritkán bizarr. Lírája cukormentes, környezetkímélő. Politikus elme: a Mindenkori Veszélyeztetettek Nemlétező Pártjának fáradhatatlan szóvivője. Történeteinek erkölcsi és gyakorlati kicsengése illúziómentesen bizakodó és humánus. Érthetően legpopulárisabb író kortársaink egyike. Stílusa ujjlenyomat-szerűen egyedi, összetéveszthetetlen - ám (vagy éppen ezért) képes "folklorizálódni": számosan élnek jellegzetes fordulatainak szándékos, de önkéntelen idézésével is. F. Á.