• Főoldal
• Szerzők

Pilinszky János

A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.
A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.

Élete;
Értelmiségi családban született Budapesten. Édesapja, Pilinszky János mérnök és jogász volt, aki harcolt az első világháborúban, majd annak befejeztével egy budapesti postán helyezkedett el, később posta-főfelügyelő lett, gyomorfekélyben halt meg 1937-ben. Édesanyja, Baitz Veronika is a postán dolgozott, és önkéntes ápolónőként vett rész a háborúban.

A Cukor utcai elemi iskolában (1927-1931) kezdte tanulmányait, majd a budapesti piarista gimnáziumban (1931-1939) folytatta. Ott érettségizett 1939-ben. A középiskola befejeztével a Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogon kezdte, majd a bölcsészkaron, magyar-olasz-művészettörténet szakon folytatta. Az egyetemet 1944-ben befejezte, de diplomát nem szerzett.

Első versei 1938-1939-ben jelentek meg a Napkelet, az Élet és a Vigilia nevű lapokban. 1941-1944-ben az Élet segédszerkesztője volt. 1944 novemberében behívták katonának. 1945 februárjában került a németországi Harbach faluba, ahol - itt és más lágerekben betegeskedve - megláthatta a koncentrációs táborok szörnyű világát, ami meghatározta egész életét és a költészetét. 1945 őszén térhetett vissza szülővárosába. 1946-1948-ban az Újhold társszerkesztője volt, de erős kötődések fűzték a Vigilia és a Válasz csoportulásaihoz. Az utóbbi és a Magyarok közölte verseit. Első verseskötetét a Szent István Társulat adta ki 1946-ban, mellyel a következő évben Baumgarten-díjat kapott. 1947-1948-ban római ösztöndíjjal több hónapot Olaszországban töltött. 1949-től nem publikálhatott. Ez idő alatt verses meséket írt, és egy ilyen típusú könyvvel (Aranymadár) térhetett vissza az irodalmi életbe. 1955. október 12-én feleségül vette Márkus Anna színésznőt, de néhány hónap múlva el is váltak. (Anna az 56-os forradalom után Párizsba emigrált, ahol újból férjhez ment, de Pilinszkyvel mindvégig jó barátságban maradtak.) 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora. 1957-től az Új Ember katolikus hetilap belső munkatársa volt. Nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.


A hatvanas évek elejétől többször utazott Nyugat-Európába (Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma), főleg Párizsban töltött hosszabb időt, sőt még az USA-ba is eljutott. Nővérének 1975-ös öngyilkossága is talán hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem írt több verset. A hetvenes évek végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett utolsó költői korszaka. 1971-ben József Attila-díjjal, 1980-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 1978-ban ismerkedett meg Párizsban Ingrid Ficheux-vel, akivel 1980 júniusában házasságot kötött. Második szívinfarktusának következtében hunyt el hatvanéves korában. A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Homoszexuális irányultságával élete végéig sem tudott megbékélni. Vallásos meggyőződése nem tette lehetővé számára, hogy megélje, de leküzdenie sem sikerült.

Az életében megjelent könyvei ;
Halak a hálóban (1942)
Trapéz és korlát (1946)
Aranymadár (1957)
Harmadnapon (1959)
Rekviem (1964)
Nagyvárosi ikonok (1970)
Szálkák (1972)
Végkifejlet (1974)
A nap születése (1974)
Tér és kapcsolat (1975)
Kráter (1976)
Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977)
Válogatott művei (1978 )

Jelentősége;
Megrázó verseket alkotott, melyekben feltárja az emberi lélek mélységét.

Díjak;
Baumgarten-díj (1947)
József Attila-díj (1971)
Kossuth-díj (1980)
Magyar Örökség Díj (1997)

Rendezze a listát:

Cím

Szerző

Népszerűség

Ár

Kiadás éve

102050100  elem / oldal

• 
• Elfelejtette jelszavát?
• Regisztráció

• Kérjük, adja meg email címét:
• 
• Belépés
• Regisztráció

Legkeresettebb kifejezések: agatha christie   alkonyat   angol   barbie   bartos erika   coelho   dan brown   darren shan   disney   english   fantasy   harry potter   jane austen   karácsony   kutya   micimackó   müller péter   naptár   new moon   spanyol   star wars   stephen king   Stephenie Meyer   szerelem   thomas   true blood   twilight   versek   világ   vámpír