Palya Bea

Palya Beáról írták:

„Szavakkal voltaképpen megfogalmazhatatlan kisugárzása, mely olyan varázsos erejű, hogy egyszerűen mindent zenévé változtat maga körül.”

Palya Bea kapcsolata a népzenével, néptánccal születése előtt kezdődött. Valós, személyes és megélt élménye a „falusi élet”, a zene, a tánc, mint az egyetlen, amivel 14 éves koráig kapcsolatban volt. Ő így ír a kezdetekről: „Mint zenésznek és mint táncosnak is régóta, tán a méhben az anyám szívdobogására-hangolódás óta, soha nem szűnő vágyam, hogy a testemben, a hangomban lakó ritmust megismerjem, tökéletesítsem, kreatívan használjam.” Budapestre kerülve szédületes elánnal vetette bele magát az alkotói tevékenységbe, miközben gimnáziumba és egyetemre járt. Itthon gyakorlatilag évente jelenik meg olyan CD, melyen barátai-kollégái felkérésére egyedül vagy együttesével kárpát-medencei, balkáni, cigány és keleti népek dallamkincseit, a közelmúlt magyar és külföldi előadóinak átdolgozásait énekli.

Mindeközben Franciaországban gyakori vendég, másfél évet zenetanulással Párizsban is töltött, Belgiumban több alkalommal énekelt, az athéni olimpia nyitófesztiválján képviselte hazánkat, New Yorkban telt ház fogadta a Carnegie Hall-ban.