Nádori Lídia

8 évesen olvastam, nekem nagyon tetszett az egész sorozat. Már az első könyvtől én is akartam egy mágikus állatot. Nagyon ajánlom minden 8-12 éves gyereknek.

8 évesen olvastam, nekem nagyon tetszett az egész sorozat. Már az első könyvtől én is akartam egy mágikus állatot. Nagyon ajánlom minden 8-12 éves gyereknek.

Fantasztikus álomvilág, a lányom imádta.

Rendkívül szórakoztató, lebilincselő történet! Hamar elragadja a legkisebbek képzeletét is! Kihagyhatatlan!!! :)

Rendkívül szórakoztató, lebilincselő történet! Hamar elragadja a legkisebbek képzeletét is! Kihagyhatatlan!!! :)

Imádom

Apróbetűs, olvasmányos könyv. A 6 éves unokámnak olvasom fel fejezetenként esténként. Engem Fekete István állatmeséire emlékeztet a gyermekkoromból. Nagyon jó!

nagyon jó és tetszik. Szeretem.

Nagyon kalandos, érdekes könyv! Nem tudtam letenni. Mindenkinek ajánlom! ?

Egy gyerekregényfolyam 15.-ik kötete, és ez is olvasható önállóan. Ez a kötet az előzőekhez képest lassan indul, és csak a felénél pörögnek fel az események a többinél megszokott sebességre és intenzitásra. Viszont ami mégis eltérő az előzőekhez képest, hogy ez a rész inkább a kalandok, cselekmények felszínesebb sorozata, nem merül el kicsit sem a kamaszok érzelmi világában, mint ahogy azt eddig megszokhattuk. Ezt azért hiányoltam belőle. Most is általános/mindennapos gyerekcsínytevéseket olvashatunk az állatokkal eljátszatva; és gyermeki tulajdonságok jönnek felszínre: falánkság, mohóság, a "mi lenne ha megpróbálnánk a tiltás ellenére". De a kis állatok magukba szállnak és gazdáik segítségével együttes erővel jóváteszik az okozott károkat (ugyanis megették a másoknak szánt együtt készített süteményeket).Hóvihar miatt az egész osztály és mágikus állataik az iskolában rekednek, nincsen áram, fűtés, melegvíz, telefon. Teljesen elszigetelődnek a külvilágtól, a hó olyan magasra ér, hogy nem tudják kinyitni az iskola ajtajait. Félelem bontakozik ki a gyerekekben, vágyódás az otthon melege, a biztonság, a megszokott környezet, az eltervezett esti tevékenységek után. Az osztályfőnökük vezetésével túlélésre rendezkednek be a tanáriban. A könyv felénél indul be a dinamika, ekkor lépnek akcióba: megpróbálják a gondnokot elérni az iskola egyik melléképületében, ahol láthatóan még van áram. Több sikertelen kísérlet után végre sikerül eljuttatniuk egy levelet a gondnokukhoz kényszerhelyzetükről, így a szülőket az értesíteni tudja.Párhuzamos szálon a mágikus állatkereskedés lakói a városban megtudják, hogy az osztály és a többi mágikus állat bajban van a hó fogságában. Azonnal a segítségükre indulnak mindannyian, a tőlük már megszokott összefogás jegyében. Ezalatt a tanárnő próbálja a gyerekeket elfoglalni folyamatosan valamivel, a figyelmüket elterelni az aggódásról és a bizonytalanságról. Ezeket a részeket kissé vontatottnak találtam.Találékonyság, bátorság kell ahhoz, hogy kijussanak. A két csapat elindul egymás felé a hóban alagutat ásva, hogy majd valahol találkozzanak. Ám hamarosan zendülés tör ki, kétségbeesés lesz úrrá rajtuk, hogy nem fog sikerülni a tervük, és kétfelé válva kétfelé ásnak. Végül délelőttre megjön az áram és a hókotrók is munkába állnak, így a szülők ki tudják menteni őket a hó fogságából. A kötet központi gondolata az összefogás, hogy együtt mindig könnyebb a nehéz helyzeteket átvészelni.

A könyv óriási! Izgalmas,szórakoztató,telistele fordulatokkal. Élveztük. Alig várjuk a folytatást!

A könyv óriási! Izgalmas,szórakoztató,telistele fordulatokkal. Élveztük. Alig várjuk a folytatást!

Angolul olvastam mert a férjem így töltötte le e-könyvként magyarul pedig nem volt elérhető. Angolul is nagyon mulatságos, több részen könnyesre nevettem magam. Ugyanakkor egy végtelenül tanulságos mese az emberek befolyásolhatóságáról, ami a végkifejletben látszik meg igazán.

Szuper a könyv! Mindkét gyerek (4 és 6 éves lányok) nagyon szereti. Csak ajánlani tudom!

Ez az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Mindenkinek legalább egyszer el kéne olvasnia, mert egyszerre szórakoztató, meghökkentő és tanulságos. Szinte már ijesztő, hogy az író milyen tökéletesen képes átadni Hitler gondolatait. És fokozza az élményt, hogy egyes szám első személyben íródott. Fantasztikus!

Imádjuk! Hangulatos, érdekes, hazai!

4 és 7 éves kisfiaimmal együtt az egész család imádja ezt a könyvet. Szerintem nem hiányozhat az otthoni könyvtárból!!!!

Először jól mulattam rajta. Aztán még mindig jól mulattam, de közben meghökkentem. Aztán még mindig jól mulattam, de közben elgondolkoztam. Aztán még mindig jól mulattam, de közben elkezdtem félni.... Ne tudom, mennyi a fordító része ebben - a szöveg tökéletes. Ez a könyv számomra az utóbbi évek legjobb olvasmányélménye, mindenkinek ajánlom.

Érdekes könyv. Teli napi aktualitásokkal. Emberi vágyakkal, önzéssel, hatalom éhséggel, butasággal. Korunk görbe tükre. Mindez humorba ágyazva. Telitalálat. Csak ajánlani tudom mindenkinek. ( A könyv olvasása közben déj vu érzés fogott el. Valahol olvastam hasonlót, sőt színdarabban is láttam. Igen, Moldova György Titkos záradéka (1972), legalább ilyen szórakoztató. Hitler feltámad, körül rajongják, tőle várják a megoldásokat, és ő azonnal alkalmazkodik az új helyzethez.)

Fantasztikus könyv! Bámulatos, mennyire jól átlátja a Szerző Hitler gondolatmenetét, s ezáltal milyen egyszerűen látjuk át mi is, mire gondolt éppen, amikor maga adott utasítást az ország porba döntésére vagy éppen újjáépítésének tervezése alatt. Őszintén ajánlom mindenkinek!

A könyv lapjain újra megelevenedik a világtörténelem egyik legismertebb, leggyűlöltebb embere. Illetve felébred 66 évnyi alvásából és a saját szemszögéből mutatja be korunkat. Ez a Hitler teljesen más, mint akit a Bukás című filmben megismerhettünk. Ott a humánus oldalát is láthattuk. Itt a történet olvasása folyamán inkább nevetünk rajta. Miközben megismerkedik a modern kor vívmányaival, többek között a mobiltelefonnal, az újabb tévéműsorokkal, a számítógéppel, azon belül az internettel, különféle helyzetekbe bonyolódik többek között a tisztítóban, amin mi olvasók nevetünk. A hosszú alvás után összebarátkozik egy újságossal, kinek révén felfedezi őt egy ügynökség és médiacelebet csinál belőle.. A történet olvasása közben a főhős szemszögéből egyfajta burkolt társadalomkritika is kirajzolódik, ahogyan maga Adolf Hitler láthatta volna korunkat a saját szemével. Timur Vermes könyve annyira jól sikerült, hogy olvasása közben néha-néha úgy érezzük, mintha tényleg az igazi Hitler gondolatait olvasnánk. A történet rendkívül szórakoztató, de csak annak ajánlható, aki el tud vonatkoztatni Hitler személyétől és egy rendkívül pihentető, humoros olvasmányra vágyik.

Második osztályos lóimádó kislányom kapta ajándékba a könyvet. Először egyedül olvasta, majd esténként felolvasott egy-egy fejezetet és teljesen el volt bűvölve Frici világától. A következő rész szerepel a karácsonyi listáján :D.

Vermes könyve egy kiválóan megírt, pontos és eredeti szatíra, ami egy nagy (bár nem éppen eredeti) ötletre épít, és azt nagyszerűen használja ki. Amitől a "Nézd ki van itt" több, mint egyszerű provokatív botránykönyv, az Vermes mértéktartása. Nem esik bele a csapdába, hogy történetét a szimpla fekete komédia felé vigye el, de attól is ódzkodik, hogy olcsó társadalomkritikát írjon. Hitlere helyenként sziporkázó, helyenként együttérző, de mindenképpen tehetséges, és ami kifejezetten zavarba ejt: végig az ő hangját halljuk, az ő szempontjaival vagyunk kénytelenek szembesülni. Innen nézve Hitler nem egyszerűen őrült, akit egy legyintéssel el lehet intézni, hanem olyan nézetek hangoztatója, amikkel sokan vágynak azonosulni. A különbség közte és a többiek közt az, hogy ő konzekvensen és könyörület nélkül viszi véghez terveit. Az igazság tehát nem csak relatív, de pusztító is, ha nem társul hozzá empátia. P.

A könyvet még nem fejeztem be, 4 fejezet, 26 oldal van hátra. Az idegennyelvű könyvajánló alapján nagyobb várakozással voltam a kézhezvételhez, mint amennyi élményt és izgalmat nyújtott az olvasás közben. A cselekmény első harmada, fele még kíváncsisággal töltött el, de úgy érzem, hogy a produkciós irodában történtekből tovább nem tudott kitörni az író, ellaposodott a történet. A humora a magyar olvasó számára csekély, nem hozza kacagásba. A fordítás viszont választékosan megfogalmazott formában próbálkozik a színvonalat emelni. Ha a könyvbe hosszan belelapozhattam volna, nem vásároltam volna meg.

Fiam nagy élvezettel olvasgatja a történeteket, bár még a nem túl nagy betűk fárasztják a szemét.

Lányom nagy élvezettel hallgatta a történeteket, könnyű nyári olvasmány, de télre is nagyon jó!

Ezen a köteten található a Libri kiadó eddig legszebb borítója. Leíró formában ismerhetjük meg az egyre romló egészségű, majd haldokló szerző utolsó évét, szerelmét. Végigizgulhatjuk az összes hőemelkedést, köhögést, esős időt. Szépen lassan hömpölyög a szöveg a megállíthatatlan végkifejlet felé. Igazából, a halál teszi felnőtt, érett férfivé. Tanulságos és szívbemarkoló.

Talán nem véletlen, hogy 2009-ben a Svéd Királyi Akadémia a romániai forradalom huszadik évfordulójára éppen Herta Müllernek ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, de most is kiderült, hogy az elismerést sohasem csupán a téma kapja. A szerző anyaga valóban izgalmas, de ami ennél is érdekesebb, az a nyelv, amelyet megteremtett, és amelyet szerencsére Nádori Lídia képes megszólaltatni magyar fordításban. A róka volt a vadász című regény nem könnyű olvasmány. Száraz, durván koppanó mondatai és nyomasztó atmoszférája kezdetben próbára teszi a befogadó türelmét, de aki elég kitartó, fokozatosan kiismeri magát ebben a különös világban és végül otthonosan belakja. A nehézséget elsősorban az okozza, hogy bár tudjuk, a nyolcvanas évek végének Romániája jelenik meg a szövegben, a szerző szándékosan megfoszt minket a tájékozódási mankóktól. A regény bárhol, bármikor játszódhatna, bármely diktatúrában, csak néhány jellegzetes kifejezés sejteti, hol járunk valójában. A mű két hőse, két nő, Clara és Adina, akik egyszerű, hétköznapi emberekként bukdácsolnak a diktatúra útvesztőiben. Nem történnek velük nagy dolgok, csak élik az életüket, próbálnak megbirkózni önmagukkal és környezetükkel abban a világban, ahol az individuális létezés már értelmét vesztette és az emberi lény egyfajta öntudatlan állapotban vegetál. A közönséges élethelyzetek, a munka és a szerelem itt nem úgy működnek, mint egy normális társadalomban, hiszen minden pillanatot a zsarnok arcképe és a rendszer félelmetes gépezete határoz meg. Néha olyan érzésünk támad olvasás közben, mintha egy zombifilmet látnánk, ahol megállt az idő és emberi közösség helyett élőhalottak népesítik be az utcákat és házakat. A másik probléma, hogy megbarátkozzunk a hűvösen leíró mondatokkal, ahol az állatok és a növények, a tárgyak, de még a fogalmak is külön életet élnek, mozognak, cselekednek. Ez a világ a terror, a félelem és a halál passzív nyelvén beszél. Minden pontja és mozzanata azt a nyugtalanító feszültséget sugározza, amely egy diktatúrában a mindennapok természetes légköre. Belehúzza olvasóját a szörnyű világba, a kőkemény szöveg néha már szinte fizikai terhet rak a vállunkra, mintha a saját bőrünkön érzékelnénk azt a valóságot, amelyet nyelvileg megragad. Épp ezért Müller regénye egyáltalán nem kellemes vagy szórakoztató olvasmány, nem tudjuk ellazultan, nyugodt lélekkel olvasni a karosszékünkben, hanem együtt kell élnünk a regény tárgyának levegőjével, mintha mi magunk is megélnénk azokat a kínokat, melyeket akkoriban az emberek elszenvedtek. Ezért lesz nagy, meghatározó alkotás, mivel a nyelv eggyé válik a regény anyagával és ezt az olvasóra is képes kiterjeszteni. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre ismerősebb lesz a vidék és a történelmi idő. Kezdjük kívülről szemlélni az eseményeket és végül az utolsó lapokon, a 89-es romániai forradalomba csöppenve értjük meg igazán, hogy tulajdonképpen mit tapasztaltunk meg. Ez a szöveg mindenki számára kézzelfoghatóvá teszi azokat a pokoli éveket, amelyeket korábban csak a híradásokból és személyes beszámolókból ismerhettünk meg. Mellesleg, a könyvnek van egy ismert rokona, mégpedig Dragomán György A fehér király című kiváló regénye, nem véletlen az sem, hogy az utószót Dragomán írta. Aki ismeri az elmúlt években robbanásszerű fejlődésnek indult és nemzetközi sikereket elért román filmművészetet, annak akadhat még egy fontos támpontja. A regény világa ugyanis fellelhető azoknak a nagyszerű filmeknek a történetében és képeiben, melyek a diktatúrával foglalkoznak. Leginkább Cristian Mungiu 4 hónap, 3 hét, 2 nap című díjnyertes munkájának tárgyi, emberi környezete emlékeztet rá. Ha elolvassuk a könyvet, mintha tényleg ott járnánk, a filmben is megtalálható világban, ahol a félelem és a halál uralja az életet. Herta Müller munkássága a Nobel-díj hatására megérdemelten kerül a figyelem középpontjába. Novics János (boltvezető)

remek!

Hiánypótló alkotás! Végre olvashatunk magyarul a középkori zenéről is. Ajánlom minden zeneszerető embernek.

Aki teheti, hagyja ki! Komolyan mondom, nem viccelek!

Még nem olvastam, de meg fogom venni. De ha Berlinről szól, az csak jó lehet. Viszont voltam egy író-olvasó esten, ahol Kukorelly Endre bemutatta a könyvet (is).