• Főoldal
• Szerzők

Doris Lessing

Már harmincesztendős volt, amikor zsebében mindössze húsz fonttal, táskájában egy regény kéziratával Londonba érkezett. Az egy évvel később megjelent mű, A fű dalol egy csapásra világhírűvé tette szerzőjét, aki kötetével rögtön nemzedékének legjobbjai közé emelkedett. A regény kiugró siker lett mind Nagy-Britanniában, mind az USA-ban, és rövid időn belül majd tucatnyi európai országban jelent meg.

A műből 1981-ben egy svéd stúdió filmet is készített, mely az angolszász piacon Killing Heat (Gyilkos hőség) címen futott.

A következő évtizedekben Az erőszak gyermekei (Children of Violence) címmel, egy ötkötetes regényciklussal jelentkezett, melynek első darabját 1952-ben, az utolsót pedig 1969-ben adták ki.  Vissza az ártatlanságba (Memoirs of a Survivor) című művében (1974) – melynek hőse egy cseh háborús emigráns – a sztálini világról festett sajátos képet. Többen 1962-es regényét,  Az arany jegyzetfüzetet (The Golden Notebook) tartják életműve legkiemelkedőbb darabjának.

Doris Lessing nemcsak az irodalmi élet egyik nagyasszonya, immár több mint harminc éve, de a világ kulturális életének is az egyik legizgalmasabb, legellentmondásosabb egyénisége. Protestáns családba született, mégis katolikus egyházi iskolába járt, ahonnan 13 évesen eltanácsolták. Tizenkilenc évesen ment férjhez, két gyereket szült, majd nemsokára elhagyta a családját. Második férjét egy baloldali olvasókörben ismerte meg, miközben bekapcsolódott a brit kommunista mozgalomba. Minden idők legidősebb Nobel-díjas szerzőjeként, 88 évesen kapta meg a legrangosabb irodalmi elismerést.

Közéleti tevékenységének egyik fontos momentuma kapcsolódik Magyarországhoz. Lessing 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé, amelyben felszólította saját kormányát a szuezi beavatkozás beszüntetésére, és arra kérte a szovjet kollégákat, hogy ők is hasonlóképpen tiltakozzanak kormányuknál "a magyar nép megsemmisítésére irányuló akciója" ellen.

Kezdeményezésének „természetesen” nem volt hatása a moszkvai rezsimre. A magyar szabadságharc leverése – sok más nyugati, baloldali értelmiségihez hasonlóan – benne is törést okozott; emiatt lépett ki a kommunista pártból, és fokozatosan el is távolodott a marxista eszméktől.

A politikáról formált véleményével később is a médiaérdeklődés középpontjába került. Ismert kijelentése, hogy „szeptember 11. nem is volt olyan durva” – legalábbis az IRA terrorakcióihoz képest.  Nyilvánosan, markánsan kritizálja a nyugati politika meghatározó figuráit, Tony Blairről például így nyilatkozott: „Mikor megválasztották, azt mondtam: ez az ember egy kis showman, aki még sok bajt fog okozni nekünk – és így is lett”. Az amerikai elnök Irak-politikája kapcsán pedig azt mondta: „ez az ember (ti. George Bush) vagy teljesen hülye, vagy nagyon okos, ám ne feledjük, ő is tagja annak a társadalmi rétegnek, amely profitált a háborúból.”

Doris Lessingnek az Ulpius-ház Könyvkiadónál megjelent regényei:

A fű dalol
Az ötödik gyerek
Megint a szerelem
Az arany jegyzetfüzet