Doris Lessing a 2007-es év irodalmi Nobel-díjasa 1919-ben született Perzsiában,
azaz a mai Iránban. Ötéves korában angol szüleivel Dél-Rodéziába (ma
Zimbabwe) költözött. Gyermek- és ifjúkorát itt töltötte egy jókora
farmon.
Már harmincesztendős volt, amikor zsebében mindössze húsz
fonttal, táskájában egy regény kéziratával Londonba érkezett. Az egy
évvel később megjelent mű, A fű dalol egy csapásra világhírűvé
tette szerzőjét, aki kötetével rögtön nemzedékének legjobbjai közé
emelkedett. A regény kiugró siker lett mind Nagy-Britanniában, mind az
USA-ban, és rövid időn belül majd tucatnyi európai országban jelent meg.
A műből 1981-ben egy svéd stúdió filmet is készített, mely az angolszász piacon Killing Heat (Gyilkos hőség) címen futott.
A következő évtizedekben Az erőszak gyermekei (Children of
Violence) címmel, egy ötkötetes regényciklussal jelentkezett, melynek
első darabját 1952-ben, az utolsót pedig 1969-ben adták ki. Vissza az ártatlanságba
(Memoirs of a Survivor) című művében (1974) – melynek hőse egy cseh
háborús emigráns – a sztálini világról festett sajátos képet. Többen
1962-es regényét, Az arany jegyzetfüzetet (The Golden Notebook) tartják életműve legkiemelkedőbb darabjának.
Doris Lessing nemcsak az irodalmi élet egyik nagyasszonya, immár több
mint harminc éve, de a világ kulturális életének is az egyik
legizgalmasabb, legellentmondásosabb egyénisége. Protestáns családba
született, mégis katolikus egyházi iskolába járt, ahonnan 13 évesen
eltanácsolták. Tizenkilenc évesen ment férjhez, két gyereket szült, majd
nemsokára elhagyta a családját. Második férjét egy baloldali
olvasókörben ismerte meg, miközben bekapcsolódott a brit kommunista
mozgalomba. Minden idők legidősebb Nobel-díjas szerzőjeként, 88 évesen
kapta meg a legrangosabb irodalmi elismerést.
Közéleti tevékenységének egyik fontos momentuma kapcsolódik
Magyarországhoz. Lessing 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a
Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett
közzé, amelyben felszólította saját kormányát a szuezi beavatkozás
beszüntetésére, és arra kérte a szovjet kollégákat, hogy ők is
hasonlóképpen tiltakozzanak kormányuknál "a magyar nép megsemmisítésére
irányuló akciója" ellen.
Kezdeményezésének „természetesen” nem volt hatása a moszkvai
rezsimre. A magyar szabadságharc leverése – sok más nyugati, baloldali
értelmiségihez hasonlóan – benne is törést okozott; emiatt lépett ki a
kommunista pártból, és fokozatosan el is távolodott a marxista
eszméktől.
A politikáról formált véleményével később is a médiaérdeklődés
középpontjába került. Ismert kijelentése, hogy „szeptember 11. nem is
volt olyan durva” – legalábbis az IRA terrorakcióihoz képest.
Nyilvánosan, markánsan kritizálja a nyugati politika meghatározó
figuráit, Tony Blairről például így nyilatkozott: „Mikor
megválasztották, azt mondtam: ez az ember egy kis showman, aki még sok
bajt fog okozni nekünk – és így is lett”. Az amerikai elnök
Irak-politikája kapcsán pedig azt mondta: „ez az ember (ti. George Bush)
vagy teljesen hülye, vagy nagyon okos, ám ne feledjük, ő is tagja annak
a társadalmi rétegnek, amely profitált a háborúból.”
Doris Lessingnek az Ulpius-ház Könyvkiadónál megjelent regényei:
A fű dalol
Az ötödik gyerek
Megint a szerelem
Az arany jegyzetfüzet