Nem leányálom és nem romantikus maszlag. Önéletrajz, no persze regény alakban. Megdöbbentően részletes leírás a mindennapokról, amit az író átélt.
Nagyon jó mind a 3 könyv. Az első után már vártam vajon lesz-e folytatás? Megtudjuk-e mi történt a főszereplőkkel? És nem kellett sokat várni, lett folytatás. A képek, amiket a könyvekben találunk fontosak, dokumentálják az eseményeket.
Ajánlom mindenkinek, aki már álmaiban elgondolkodott azon, hogy vajon milyen lenne ha hirtelen belecsöppenne az afrikai életbe?!
Rendkívül szép és megható önéletrajzi regény két különböző kultúra találkozásáról. Gyorsan elolvasható. Az Afrika sajátos világa iránt érdeklődőknek mindenképpen ajánlom. Számomra azt sugallta a regény, hogy egy fehér nő a maszáj szerelméért mindenre képes: feladni hazáját, családját, sokat nélkülözni, éhezni, küszködni a legalapvetőbb dolgokért is, mint pl. egy mindennapos teafőzés. A létért folytatott-, és a betegségekkel szembeni küzdelem, valamint a meg nem értettség, az állandóvá váló féltékenységi jelenetek felőrlik Corinne energiáját. Talán tényleg igaz a mondás, hogy egész életünkben folyamatosan tanulunk.
Éjjeli filmnézés, ráhangolódás és várakozás. Átérzi az ember a szereplő fájdalmát, és örömét is. Bár, hogy őszinte legyek, a vége kicsit csalódás volt.. tudom, az élet írta így. De fájdalmas búcsú, és további kiváncsiság a kivel mi és hogyan és miért történtekről. Tetszett a film, és olvasni is fogom!
Nekem nagyon tetszett mind a konyv, mind a film. Amit Judit hozzászólásánál olvastam, hogy nem tudta megértetni vele az írono, hogy mi vonzotta a férfiban...hát,ami a filmet illeti, abból én azonnal megértettem, az elos pillantásra:)bár ez a színész érdeme...
De ez egy fantasztikus torténet,nagyon megfogott.
Szerintem is fantasztikus. Az első pillanattól kezdve Afrikában éreztem magam. A történet lenyűgöző és felettébb elgondolkodtató, tanulságos.
Ám csak a női közönség értékelte eddig, talán már csak ők tudnak azonosulni a könyv írójával.
A könyv ezerszer jobb, mint a film!!!
Nem akarom rontani az eddigi hozzászólásokat, de nekem nagyon nem tetszett ez a könyv. Erőszakot kellett vennem magam minden egyes oldalért, hogy ne tegyem le a könyvet, ha már jó drágán megvettem. A végén úgy gondoltam, hogy bár letettem volna. Kár volt rá annyi időt elpazarolni.
Egyszerűen borzasztó a stílusa. Lehet, hogy nem mindenki egy nagy író, de ennél bárki le tudná szebben írni a vele történteket.
Érdekes, mint az első kötet. Jó volt nyomon követni anya és lánya sorsát az afrikai életük után is. Nekem különösen tetszett a sok eredeti kép, amit mellé csatolt az írónő.
Egy lebilincselő életrajzi regény, mindenkinek bátran ajánlom (bár leginkább a hölgyeknek). Hihetetlen végig követni, hogy egy nő mikre nem képes a szerelemért, szerelméért.
Mint könyv, vagy egy történet, nekem is nagyon tetszett, igy sok mindenben egyetértek az
elöttem szólókkal. Az is igaz, hogy nem irodalmi mü, de éppen ez a varázsa. Nagyon szóra-
koztató volt számomra, mert nem jártam Kenyában, csak Afrika más országaiban. Jó volt
megismerni a föszereplö által tapasztalt dolgokat. Viszont ami az ilyen tipusu könyvekkel
kapcsolatban felmerül bennem, az az, hogy még mindig nem tanulták meg az euróapi nök,
hogy más, idegen kulturáju férfival házasságot kötni csak borzasztó dolgokat eredményez-
het. Nagyon sok nö élete keseredett meg, vált évekre katasztrófává és akkor még a megszü-
letett gyerekekröl nem is beszéltünk. Egy biztos, soha nem tanulunk az ilyen történetekböl.
Nagy várakozással láttam neki a könyv olvasásának, s valószínű ez (is) az oka annak számomra csalódást, okozott. Mint irodalmi mű, hát ...... Ez főként azért zavart, mert nem tudja a szerző velem megértetni hogy mi az ami ebben a férfiban megfogta, s mindent sutba dobott e szerelem miatt. Ha jól emlékezek mindössze egy vonzó test az ami elvette az eszét. Egy idő után fárasztott a történet, álandóan visszatérő betegségek, autószerelés, bolt üzemeltetési gondok. Nem találkoztam benne szívmelengető , megható részekkel, száraz, egysíkú, monoton.
izgalmas volt, letehetetlen, magával ragadó.eddig nem annyira vonzott az afrikai kultúra, de a könyv után kedvet kaptam, hogy többet olvassak róla, sőt nagyon szeretnék ellátogatni Kenyába is! az egyértelmű, hogy nem lehet összehasonlítani Kosztolányival, de senki nem hasonló jellegű könyvet várt, ha megvette az Afrikai szeretőket.szerintem.néha jobban esik könnyedebb történetekkel szórakoztatnunk magunkat, és ez a sztori ráadásul sokáig az ember fejéban motoszkál. én rögtön neki is kezdtem a második résznek, mert a könyv olvasása alatt Corinne szinte egy kedves ismerős lett. bárkinek ajánlom, nem fog csalódni!!megyek és meg is nézem a könyvből készített filmet!
Számomra ez a könyv is volt olyan érdekes mint az előző kettő.
Sokszor ha ilyen elszánt embereknek a sorsáról olvasok, mindig az jut az eszembe, hogy mennyivel szívesebben néznék meg egy határozott,céltudatos emberről egy filmet a tv-ben, vagy olvasnék róla egy újságban, és -e helyett a tv a sajtó egészen mást sulykol az emberekbe. Ez szomorú:((
Na, de maradjunk a könyvnél, számomra ennek az írónőnek, olyan hatalmas nagy akaratereje van, erre szokták azt mondani, hogy a "jég hátán is megél".
Tetszik a könyvben a végén a Kilimandzsáróra vezető túra is, mert látni akarta Afrikát, más szemszögből.:))
Ajánlani tudom mindazoknak ezt a könyvet akik egy határozott nő életéről akarnak olvasni.Örültem, hogy ebben a könyvben találtam fotókat a kislányról és olvashattam is róla.
Akik elolvasták a két előző részt azok feltétlenül olvassák el ezt a könyvet is.Akik meg nem olvasták egyiket sem, olvassák el mind a hármat, higyék el megéri:)))
Bár az ismertető szerint harcolnia kellett a lányért a szerzőnek, ennek nyoma sem volt a könyvben. Izgalmakban nem bővelkedett, mint az első rész, viszont példaértékű Corinne akaratereje, kapcsolatteremtő képessége és nyitottsága, optimizmusa. Hozzám ez a rész nagyon közel áll.
Halli!
Valóban, igazad van, hogy ez a zamata, hogy valódi a történet, s átlagember írta stb, csak így eléggé populárissá válik, s aki valami Kosztolányihoz hasonló mélységű leírást vár a tájról, életről, érzésekről stílusban(mint pl én ilyesmit vártam) az csalódna. Így érthette Johanna, hogy irodalmilag ne várjanak tőle semmit. Az eredeti német nyelvűbe volt szerencsém beleolvasni, s ott sem gazdagabb a szókincse. Viszont kétség nem férhet hozzá, hogy érdekes a történet! :D
Szerintem nagyon jó könyv,én többször is el fogom olvasni..Az pedig,hogy csapni való a hölgy mint író nő,azt nem tartom helyén valónak..Ha egy írónő írta volna meg,akkor elveszítette volna a könyv az igazi értelmét..Akkor bárki ugyanúgy megírhatta volna.Ennek a könyvnek a zamata,pont az,hogy az írta meg,aki átélte.Az pedig,hogy egyszer olvasható,hát ezt is kétlem.A másik dolog,pedig a szóismétlés.Próbáltak-e már akárcsak tíz oldalt is írni egy témáról,úgy,hogy a szavak ne ismétlődjenek.A másik,hogy a szóismétlés a fordító hibája is lehet.Nekem tetszett a könyv,nagyon jó,érdekes történetet írt le.Én mindenkinek bátran merem ajánlani.
A könyvet én elsősorban azoknak ajánlanám, akik utazós, strandra való könnyed, érdekes olvasmányt keresnek. Nagyon gyorsan olvasható, mivel érdekes. Főleg hogy valós alapja van, az embert kétszeres kíváncsiság hajtja, hogy mi fog történni. Kritikaként meg kell említenem, h feledhető könyv, amolyan egyszeri olvasásra való. A stílusa nagyon egyszerű.. kevéssé művészi. (Pl "az idő ólomlábakon jár" majd minden második oldalon feltűnik, az idő lassúságának egyetlen kifejezőjeként).
Összegezve, nekem tetszett, de nem olvasnám újra. :)
Nekem nagyon teteszett a konyv. Nem egy romantikus, csopogos szerelmi tortenet. Megprobalja targyilagosan bemutatni a maszaj torzs eletet. Sokszor elerzekenyultem rajta es konnyen bele tudtam kepzelni magam abba a vilagba.
Ajanlom minenkinek, aki szeretne tobbet tudni Afrikarol, Kenyarol.
Az előttem szólók már mindent leírtak, mégis, ezután a könyv után kötelességemnek érzem h elmondjam: ez egy csodálatos, megrendítő történet, nagy hatással van rám. Kérem, aki tudja, olvassa el! Megéri!
A könyvet azért vettem meg és olvasom el, mert én is jártam Kenyában Mombasában is mint turista. Láttam maszáj táncot, kezet fogtam velük. Bármikor visszamennék én is nyaralni, csodálatosan szép ország, barátságosak az emberek, ott a szegénység valóság, de van "pole, pole". Életem egyik legszebb élménye marad az élet minden szélsőségességével együtt. A könyvet én is nehezen tudom letenni és alig várom filmet, hogy megnézhessem. Egy biztos: nagyon erős és elszánt volt ez a lány. Ez akárkinek nem megy, és csak igazi érzelmekkel, szerelemmel lehet végig csinálni. A boldogságát keményen megfizette. Csak csodálni tudom bátorságáért és nagyszerűségéért. Az élet igazolta, hogy ő is ide született Európába és ide köti minden még a legnagyobb szerelem ellenére is. Talán a férje is megtalálta a "igazit", aki őhozzá való. A gyerek nem az ő érdeme, és azt hiszem az anyjánál van a helye. Ennek ellenére mégis az életük része marad amíg élnek. És talán egyikük sem bánta meg.
Valóban izgalmas és letehetetlen. Egyetértek az előttem szólókkal, annyit tennék hozzá, hogy a stílusa nagyon tettszik. Értékeltem, hogy egyetlen felesleges mondat nem volt benne.Minden szónak jelentősége volt. Nem kellett, de nem is lehetett volna átlépni sorokat, mondatokat, mint ahogy vannak könyvek ahol szinte szükséges.Szerintem is életem egyik legjobb könyve. Várom a belőle készült filmet.
NAgyon teteszett a könyv..Életem egyik legjobbja.Nem lehet letenni.Sajnáltam olvasni, mert tudtam, mindjárt kiolvasom.Beleéltem magam, teljesen a könyv hatása alatt voltam.Nem találtam azóta még egy ilyen könyvet...
Nagyon kedves, megható olvasmány. Volt szerncsém ott járni, ahol a történet zajlik...így még könnyebb volt elképzelni azt, amit átélt a "hősnő". A két kultúra-micsoda végletek. Mindenkinek szívesen ajánlom, mert a tájak leírása, az élet tényleg olyan ott messze Afrikában...
Nagyon tetszett a könyv,nehezen tudtam letenni.Teljesen beleképzeltem magam a hősnő helyzetébe,mindig történt valami váratlan fordulat.Elég könnyen olvasható és izgalmas. Mindenkinek tudom ajánlani.
Szinte egy nap alatt kiolvastam a könyvet, mert nem tudtam letenni, bár tudtam mi lesz a vége, azért mindvégig izgalmas volt számomra. Erős jellemű nőt ismertem meg a könyv írójában.A könyv végén mégis a férjét a maszáj férfit sajnáltam. Hogy miért is? Mert igaza van a két kultúra össze sem hasonlítható. De az ő kis egyszerű életébe így is sok minden költözött ezek az évek alatt míg együtt élt a fehér feleségével. Az autó a bolt, az üzleti élet stb. Ő aki nem tudott írni, olvasni.El tudom képzelni milyen becsapottnak érezte magát mikor kiderült többé nem látja egyetlen lányát és feleségét.Neki lehetősége sincsen arra, hogy valaha az életben újra láthassa őket. Ott maradt egyedül. Ugyanakkor megértem a könyv hősnőjét is.Az ő kaladjai ott kinn Afrikában, hát nem mindennapiak. De itt jön elő pont az, hogy két teljesen különböző kultúra találkozik. Mindkettőnek igaza van.Arra azért kíváncsi lennék, hogy mi történt azóta, mióta a lány már 17 éves lett. Nem kereste az apját? Kár, hogy a könyv végén nincs pár szó róla, hogy most hogy is élnek. De nekem így is tetszett a könyv, talán kicsit közelebb hozta Afrikát nekünk Európaiaknak.:)))
A huszonhét éves, jómódú svájci üzletasszony kenyai nyaralása alkalmával első pillantásra halálosan beleszeret egy gyönyörű testű, megbabonázó szépségű, félig pucér maszáj vadászba...
A több mint húsz nyelvre lefordított, milliós példányszámban kiadott, és nagyszerűen megfilmesített élettörténet harmadik része Corinne harcát mutatja be kislányáért...
Ön képes lenne szembenézni egykori szerelmével, akiért egyszer mindenét feladta? Ha igen, ez a könyv felszínre hozza ezt az érzést. Ha nem lenne képes "visszatérni", ez a könyv megtanítja rá!
6 értékelés
hirdetés
Nem találta meg a keresett könyvet?
Adja le igényét és a KönyvKereső megkeresi Önnek!