Ez a könyv volt először a kezembe, amit elolvastam kb. 12-13 éves koromban. Azóta nem telik el olyan év, hogy ne olvasnám újra, ez a könyv nagyon sokat formálta a személyiségemet.. Most 16 éves vagyok, és imádom az irodalmi könyveket, és kijelenthetem, hogy ezt a Jane Eyre-nek köszönhetem!
A könyv vegyes érzéseket váltott ki belőlem. A Bronte-regényekhez képest számomra ez meglepően és kissé nehezen indult. A segédlelkészek szerepét (leszámítva részletes jellemrajzukat) a könyv befejezését követően sem tudom igazán hova tenni, semmi - a cselekmény szempontjából - fontos és érdemleges dolgot nem tettek vagy mondtak. A könyv első felében a leányregényekhez képest igen részletesen mutatja be a történelmi hátteret és a főszereplőkre gyakorolt hatásait, a második felében viszont leányregényre, ahol a szerelem vélt vagy valós viszonzatlanságának fájdalmát átélő női főszereplő és a címszereplő közötti vérmérséklet különbözősége a fő téma. Minden esemény ellenére is sejthető a végkifejlet... A könyvről alapjában véve elmondható, hogy egy sok tekintetben szokatlan, mégis élvezhető és hasznos gondolatokkal, bölcsességekkel teli olvasmány.
Nem tudok angolul, de a magyar szöveg szinte élvezhetetlen. Magyartalan, összefüggéstelen, gyakran használ nem odaillő kifejezéseket, és kideríthetetlen a történet lényege.
A legjobb könyv, amit valaha olvastam. Akárhányszor elolvasom, mindig ugyanolyan lelkesedéssel, ugyanolyan érdeklődéssel olvasom. Imádom az ilyen könyveket, de szerintem tagadhatatlanul ez a legjobb az összes szépirodalmi mű között. Meg merem kockáztatni, hogy még a Büszkeség és Balítéletnél is jobb... :))
Aki szereti ezt a könyvet, s tud angolul, mindenképpen olvassa el eredeti nyelven. Szépek a magyar fordítások, de az eredeti változat sokkal többet ad, mint a fordítás.
A Jane Eyre remekmű. Sokszor kiolvastam, de azóta sem tudom letenni. Az egyik legszebb és legmeghatóbb történet. Nem csoda, hogy az első - természetesen angliai - kiadása óta eltelt 160 év alatt népszerűsége nem csökkent. A mű a ragaszkodás és a kitartás példáját állítja mindenki elé. Olyan értékeket vonultat fel, amelyek eltűnőben vannak. Noha az írónő a korabeli angol társadalmat, s annak merev konvencióit kritizálja, a mű mégis halhatatlan és időtálló.
A Jane Eyre a tökéletes regény. Lehetetlen letenni, s utána lehetetlen elszakadni tőle. Bámulatos szimmetria és fokozatosság jellemzi. Lenyűgöző, ahogy lépésről lépésre kibontakozik a föszereplők jelleme. Ez egy gyönyörű, megható, keserédes történet. Egy igazi remekmű. Sokadszor olvasva is ugyanazt a fantasztikus élményt nyújtja.
A Jane Eyre a tökéletes regény. Lehetetlen letenni, s utána lehetetlen elszakadni tőle. Bámulatos szimmetria és fokozatosság jellemzi. Lenyűgöző, ahogy lépésről lépésre kibontakozik a föszereplők jelleme. Ez egy gyönyörű, megható, keserédes történet. Egy igazi remekmű. Sokadszor olvasva is ugyanazt a fantasztikus élményt nyújtja.
A Jane Eyre nagyon tetszett, az egyik kedvenc könyvem.
A Villette is jó volt.
Ezeket mindenkinek ajánlom.
Az Üvöltő szelek nekem egyáltalán nem tetszett.Nem tudtam beleélni magam.A film sokkal jobb volt.llyet még soha nem mondtam...
Bronte nővérek regényei mindig elvarázsoltak. Mindenkinek tiszta szívből ajánlom! Az Üvöltő szelek c. könyv oly megrázó, hogy mindenki készüljön fel arra, hogy erős idegzet kell végigolvasásához, de megéri.
A könyv tartalma nem rossz, mindenki élvezetesnek fogja tartani aki jobban kedveli a szereplők belsejében lejátszódó történeteket a mozgalmasabb cselekményeknél. A könyv helyesírása azonban borzalmas.
Azért is tetszett a regény, mert átlagos emberekről szólt...és nem gazdag, sikeres, és bombakinézetű férfiakról, és nőkről...Olvasmányos, és szórakoztató regény! Legjobban Mr. Hunsden személye ragadott meg!
Bár még csak a közepénél tartok, de máris lenyűgözött... Charlotte Brontë egyszerűen elmondhatatlanul gyönyörűen tud írni... Le a kalappal! A helyszín, az emberi lélek ábrázolása, a lelki vívódás, a könny, a keserűség, ám ugyanakkor az öröm és a megkönnyebbülés: Olyan könyv ez, mely méltán vált saját korában világhírűvé. Mind a három Brontë nővér írt, de egyik sem tudott ennyi átéléssel, szenvedéllyel, tiszta szívvel írni! Csodálatos! Ajánlom mindenkinek... És már alig várom, hogy a végére érjek!
Nagyon jó a hangulata, bár néhol dagályos. Viszont csodásan van megírva és hihetetlennek tartom, hogy valaki ennyit tud írni és ilyen minőségben a semmiről. Tetszett, hogy Lucy hidegsége kicsit felolvadt és megtanult szeretni. Plussz zseniális karakternek tartom Paul urat. Már miatta is érdemes elolvasni.
Egyik kedvencem. Életem egy, és eddigi legkomolyabb válsághelyzetében olvastam először. Nagyon sok bölcs, segítő, sőt irányadó gondolatot találtam benne. Mostanra "csak" titkos "mentőangyalomként" tartom számon, amit főleg komolyabban lehangolt, elkeseredettebb pillanataimban veszek elő. Én így vagyok vele. Csak köszönhetem Charlotte Brontë-nak, hogy megírta. Úgyhogy: "köszönöm" - talán így is eljut hozzá.
Sok mai ember tanulhatna J.E.-től. Van, amikor jobb elfogadni sorsunkat. Nem kell mindig késsel és puskával rohangálni, nem kell feleslegesen megsérteni mindenkit, ha valamit el szeretnénk érni. A (jóértelemben vett) nagylelkűség és igazságosság többet ér. Ja! És ki e felejtsem a kötelességtudatot is sorból. Ehhez a Wildfell asszonya-t ajánlom, szintén Bronte-tól. Lenyűgöző!
Kamaszlány koromban olvastam először, és azóta még vagy tízszer. Egyszerűen imádom. S kedves olvasótárs, szerintem kell hozzá az a 20 % kicsit valószerűtlennek tetsző rész is. Azért (is) olvasunk regényeket, mert a történet, ami elénk tárul, nem mindennapi.
Imádtam olvasni ezt a könyvet. Egy felesleges (unalmas) sora sincs, a történet bár nem a legvidámabb, mégis kedves, sokat mond az önzetlenségről és a saját erőből való talpon maradásról. Ez a könyv úgy jó, ahogy van - lélekedző, jó irányba - szerintem.
A könyv 80%-ban nagyon tetszet, de 20% sajna nagyon kilóg a sorból. Késöbb, a könyv elolvasása után tudtam meg, hogy a nekem tetsző 80% életrajzi ihletésű volt, így azért volt olyan hiteles leírás. A legnagyobb hibájának a véletlenek valószínütlen sorozatátban látom. Ez túlságossan valószínütlené teszi aművet. Na de az a bizonyos 80%(!), ami felülmúlhatatlan élményt nyújt és igazán érdemessé teszi, hogy elolvassuk ezt a könyvet. :)
Nekem nagyon tetszik ez a könyv!Nem is tudom,hogy jutott a kezeim közé,csak arra emlékszem,hogy még a nyári szünet előtt vittem a suliba,és ott olvastam unalmas perceimben.Nagyon szép történet!!Én nagyon szeretem:)