A modernitás és a holokauszt

A holokauszt valóban zsidó tragédia volt. Bár nem a zsidóság volt az egyetlen nép, melyet a náci rezsim ,,különleges elbánásban" részesített (hatmillió zsidó volt a több mint 20 millió ember között, akiket Hitler parancsára megsemmisítettek), egyedül csak a zsidókat ítélték teljes pusztulásra, csak nekik nem jelöltek ki helyet abban az Új Rendben, melyet Hitler bevezetni szándékozott. Ám a holokauszt akkor sem egyszerűen zsidó probléma, s nem egyedül a zsidó történelem eseménye. A holokauszt modern, racionális társadalmunk szüleménye, ez a civilizáció magas fokán álló, az emberi kultúra csúcsteljesítményeit nyújtó társadalom vitte végbe. Végrehajtásának hosszú és tekervényes története során a holokauszt egyetlen pillanatig sem került összeütközésbe a racionalitás elveivel. A ,,Végső Megoldás" egyszer sem bizonyult ellentétesnek az eredményes, optimális célmegvalósítás racionális megoldásainak keresésével. Éppen ellenkezőleg! A racionalitáshoz való aggályos ragaszkodásra építhetett leginkább, s egy olyan bürokrácia teremtette meg kivitelezésének feltételeit, amely adekvátnak bizonyult a formájához és a céljaihoz. A holokauszt azonban nyilvánvalóan elképzelhetetlen lett volna egy ilyen bürokrácia nélkül. Minden joga megvolt arra, hogy a modernitás megnyilvánulásaként értelmezze magát; valójában minden más csillagzat alatt idegenül hatott volna.