Kész anarchia

Woody Allennek ez az első gyűjteménye három fantasztikus klasszikusa, a Na, ennyit erről, a Tollatlan jószág és a Mellékhatások óta. Ezúttal olyan könyvet sikerült írnia, amely nem csupán az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit válaszolja meg, de a mű mérete is tökéletes ahhoz, hogy az asztal lába alá téve megakadályozzuk vele a bútordarab billegését.
Pénteken felébredtem, és mivel az univerzum tágul, a szokásosnál hosszabb ideig tartott, amíg megtaláltam a köntösömet magyarázza a Pattanásig feszülten című, fizikáról szóló írásban. Az ihletett racionalitás egyéb szárnyalásaiban olyan szereplőkkel találkozunk, amilyeneket csak Allen tud kitalálni: Jasper Deeyobellel, Flanders Listcookatscal és a független filmmogullal, E. Coli Biggsszel, hogy csak néhányat említsünk. Akár a művészetről ír, akár a szexről, az ételekről vagy a bűnözésről (Pugh rendőr, amióta az eszét tudja. Apja hírhedt bankrabló volt, és Pugh csak úgy tudott vele időt tölteni, ha letartóztatta.), ellenállhatatlanul humoros.
Az Ez a penna kiadó című írásban egy hollywoodi nagykutya ráakad a szerző könyvére egy kis, vidéki boltban, és szavaival e pompás kötetet is találóan jellemezhetjük: Tulajdonképpen mondja a producer sose láttam még, hogy eladatlan példányokat alágyújtósként árulnak. Woody Allen szerteágazó pályája komikusként, íróként és filmrendezőként immár több mint öt évtizedet ölel fel. Gyakran ír a New Yorkerbe, és több más mű mellett ő a fent említett, méltán nagy sikerű három kötet szerzője.