Arne hagyatéka

Az élet higgadt szemlélője” – ahogy egyik kritikusa jellemzi az írót – egy tragikus sorsú, különös egyéniségű kamasz, Arne Hellmer rövid életét vetíti elénk. Arne családját az apa, szigorú erkölcsi felfogásától indíttatva, magával vitte az önkéntes halálba. Egyedül a kisfiú maradt életben, s a hamburgi család, amely befogadja, nem csak rokonszenvvel és empátiával veszi körül a szeretetre szomjazó gyereket. Hans, az elbeszélő, a legidősebb fiú, aki később Arne hagyatékát rendezgeti, szomorúan észleli öccse és húga szeretetlenségét, de nem tudja megakadályozni, hogy azok ketten, barátaikkal együtt, kelepcébe csalják Arnét. A fiú árulást, erkölcsi vétket követ el, és szörnyű büntetést mér saját magára.
Az északnémet tájon, az Elba torkolatánál játszódó, balladaszerű történet végére minden kép és mozaik a helyére kerül, minden homályos részlet tisztázódik, a szereplők katarzisként élik át Arne tragédiáját.