Refactoring

Az objektumközpontú technológiák és különösen a Java nyelv elterjedésével az informatikai társadalomnak egy egészen új problémával kellett szembesülnie. Rengeteg olyan rosszul vagy egyáltalán meg sem tervezett program jelent meg a legkülönbözőbb szervezeteknél, amelyek javítása vagy továbbfejlesztése éppen ezért komoly akadályokba ütközött. Mivel ezeket a szoftvereket általában a kevésbé jól képzett programozók készítették, utóbb a jól képzett szakembereknek is komoly fejtörést okozott annak kiderítése, miként lehet azokat a lehető legkevesebb munkával optimalizálni. Hosszú évek alatt aztán a meglevő de rosszul megtervezett kódok javításának egész komoly fegyvertára, gyakorlatilag metodológiája alakult ki, amit a javításra kárhoztatott fejlesztők dolgoztak ki az egyes esetek általánosításával. Ezen módszerek összessége annyira bevált a gyakorlatban, hogy a programok újrafejlesztése vagy hatékonyítása saját nevet is kapott, s az angol szakirodalomban refactoring néven ismert. Martin Fowler könyve ennek a viszonylag új módszertannak az elemeit foglalja össze úgy, hogy abból ne csak a gyakorlott szoftverfejlesztők legyenek képesek profitálni, hanem azok is, akik miatt ez az egész dolog létrejött.