Mákonypersely

",,Van egy lény, akinek nem volt elég az egy. Nem tudni, mi volt előbb. Szélsebesen úszott vagy villámgyorsan repült. A legcsodálatosabb madár volt, bár az is lehet, hogy a legtökéletesebb hal. Talán egyszer csak gondolt egyet, és belevetette magát a zúgó patakba - vagy hosszasan rágódott, míg végül hatalmas ugrásokkal próbált mind magasabbra emelkedni a tó felszíne fölé? Tulajdonképpen egyre megy. Elérte a célját. Ez is, az is. Egynél több, de kettőnél kevesebb" ,,Ezt a történetet egy nagyon öreg embertől hallottam. Az ő szavait idézem: Aki csak a belső óráját figyeli, képes megállítani az időt. Odakint minden folyik tovább, de bent megáll minden. Kihagy a szív. A tüdőben ül a levegő, az erekben megtorpan a vér. Ez a legcsodálatosabb. A világ észre sem veszi. Aztán a pillanat kiömlik a testből, a por megdermed a fényben, az óra még egy utolsót üt. Ahogy a bénulás halad, egyre gyorsul, hamarosan betölti az egész szobát, átlép a falakon, lezúdul a pincébe, felsuhan a padlásra. És csend lesz az egész házban. Egy percig lassul, majd kilép, és elönti az egész világot. Ha figyelsz, meghallod. Most kezdődik. Lezártam a szemét, és a folyó gondjaira bíztam.""