Madame Zoya látogatói

"Ekkor Madame Zoya olyan szélsebesen kezdte pergetni a szavakat, hogy alig lehetett követni őket: - Annyi az egész, hogy vissza tudom küldeni magukat három hétre. Természetesen maguk döntik el, hova és mikor akarnak menni. Amint lejár a három hét, úgy térnek vissza, hogy itt közben egyetlen másodperc sem telik el. Akkor majd választaniuk kell. Megtarthatják a mostani életüket vagy mehetnek tovább az új jövőben, amelyet maguknak teremtettek. Ám figyelmeztetnem kell magukat, hogy az új jövő kockázatos. A mostani életük megkímélhette magukat a szeretteik baleseteitől, halálától, de ki tudja, mi fog történni az újban? Leslie és Madison csak néztek, és nem hittek a fülüknek. De Ellie megszokta az eszement történeteket, és őt az érdekelte, hogy ha a mostani életükhöz ragaszkodnak, fognak-e emlékezni az új jövőre, ahova nem mentek el? És magukkal viszik-e a mostani tudásukat a múltba? - Ezt maguk döntik el - felelte Madame Zoya. - Emlékezzenek vagy felejtsenek, ahogy tetszik. Igen, úgy mennek vissza a múltba, hogy tudni fogják azt, amit most. Lehetnek tizennyolc évesek, egy érett asszony bölcsességével. Sok nő választja ezt az utat. Madison nem egészen értette, ami elhangzott, de a "felejtés" szót ismerte. - Szívesen elfelejtenék mindent, ami azóta történt, hogy mi hárman találkoztunk - dünnyögte."