Barátok

- Reni? - kérdezte. - Igen? - kérdeztem vissza döbbenten. - Jössz velem? - Nem! - szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult. - Neményi, majd szólok, ha hozzád beszélek - mondta Cortez, és újra rám nézett. - Kezdődik az olvasókör.... - hebegtem, de ez nem tűnt túl népszerű válasznak, egy csomóan "húúú"-zni kezdtek. - Oké - tette fel a kezét Cortez, és röhögve odafordult egy csoport végzőshöz. - Jó - mondtam hirtelen, mire Arnold megpördült a tengelye körül, és visszanézett rám. - Reni, ne menj el! Kardos vár. Fogalmad sincs, hogy tud-e egyáltalán vezetni. Veszélyes! - Csak egy sulikör! - indultam le a lépcsőn, és közben kivettem Ricsi kezéből Virág sisakját, amit direkt nekem nyújtott oda. - Reni! - kiáltott rám Arnold újra. - Mindjárt jövök - közöltem egyszerűen, feltettem a sisakot, aztán felültem Cortez mögé. Átöleltem a derekát, amitől a régi ismerőseim (pillangó barátaim) mind feléledtek a gyomromban, és elindultunk. (részlet a könyvből)