Kalotaszegi elégia

Két, egymással összefüggő gondolatkör uralja a hosszabb-rövidebb prózai írásokból és versekből álló gyűjteményt. Egyik a gyermekkorától kivételes tehetségnek tartott, érzékeny lelkű költő döbbenettel, szomorúsággal teli reflexiója a trianoni döntés nyomán veszendőbe menő értékek, a romladozó, pusztuló magyar világ láttán, számbavétele mindannak, ami ebből a világból megmentendő értéket jelent, a nemzeti múltat idéző tárgyaktól kezdve a feledésbe merülő népköltészeti alkotásokig, illetve régmúlt időkre emlékeztető arcokig, hangokból, gesztusokból, történetekből összerakható karakterekig. Így kap helyet a gyűjteményben a Magyarvalkó életéről szóló társadalomnéprajzi összefoglalásként is számba vehető Ősi földön, ősi jussal, a történeti, művelődéstörténeti adatokban bővelkedő A matrikula vallomása, illetve a Vasvári Pál nyomában c. kétrészes írás. A kötet másik fő gondolatköre 'az élet babonás költészetéhez', élet és halál, gyász és fájdalom érzésvilágához, a kalotaszegi nép tudatában megőrződött, ehhez kapcsolódó okkult jelentésvilághoz kapcsolódik. Két alkotás avatja be legmélyebben az olvasót ebbe az univerzumba: az 1936-ban keletkezett Kalotaszegi elégia c. vers, amelynek balladai, népmondai szüzséjét bővíti ki a két évvel később befejezett Medárdus c. kisregény. A két mű egymást követő elolvasása a magyar irodalomban úgyszólván páratlan olvasói élményt nyújt. A történet a harmincas években játszódik: a Pesten tanuló úrfi az itt névtelenül feltűnő kalotaszegi faluba jön nyaralni, amolyan pünkösdi királyként. Szerelmi kalandba keveredik, és Anna eltűnése miatt a sorstragédiák érzelmi mélységeivel vetekedő lelki vívódásba zuhan, magyarázat nélkül menekül el a (képzelt) tragédia helyszínéről. Jékely írásművészetét, prózai műveit is nagyfokú líraiság és drámai erő jellemzi: sötét tónusokban bővelkedő, lélektanilag is precíz, analitikus gondolatsorai, képsorai Nyírő József, Kós Károly művészetével rokonítják. Az össze állítást Győri János kiváló bevezetője és dokumentumértékű fényképek teszik teljessé.