Isten az agyban

A mondanivaló 5 csillag lenne önmagában. Úgy fogalmazhatnám meg, hogy szerencsére átsüt a szerzõ elméje az alkalmankénti (szöveg)szerkesztõi hiányosságokon. A három fõ részbõl (epilepszia és misztikus vallásélmények, parapszichológiai jelenségek és ufó élmények, stigmák) az elsõ és a harmadik a legjobban megírt (úgy tũnik a vallás témakörbe mélyen beleásta magát, a parapszichológia/ufó témakör pedig csak a teljesség kedvéért került tárgyalásra), a középsõ inkább csak vázlatszerũ, de a gondolatmenet (jobbára) ott is jól követhetõ és az értékelésekkel egyet lehet érteni a felhozott bizonyítékok tükrében. A szerzõ igen pozitív oldala, hogy mindig megmondja, ha valamiben a tudósok nem teljesen biztosak, és ha egy elmélettel nem lehet mindent megmagyarázni, arra is felhívja a figyelmet. Inkább a legvalószínũbb magyarázatokkal operál, mint tévedhetetlen kinyilatkoztatásokat ad. A könyv gazdagon meg van tũzdelve referenciákkal, úgyhogy, az olvasó el tud indulni ezernyi irányba, ha tovább akar kutatni valamely altémában. Szórakoztató olvasmány (többnyire), az író informális, tehát nem tudományoskodó/fontoskodó nyelven boncolgatja a témát. Igazi ismeretterjesztõ irodalom laikusoknak (is), ahol csak annyi szakkifejezés fordul elõ, amennyi magyarázatra is kerül. Az író igyekszik udvarias lenni a vallások vagy okkult tudományok hívõivel szemben, világosan megmondja, hogy mely az a határ, amin túl õ nem illetékes ítéletet mondani vagy következtetést levonni, de ugyanakkor bevallottan is és elejtett megjegyzéseivel is világosan kifejezi, hogy õ hol áll.