Hárún és a mesék tengere

"Volt egyszer Alifbá országában egy szomorú város, minden városok legszomorúbbika [...] Ennek a városnak az útvesztőiben, túl a tört szívekre emlékeztető romházak negyedén, élt egy Hárún nevezetű vidám kis fickó, egyetlen gyermeke a mesemondó Rasíd kalifának, kinek vidámságáról regéket regéltek szerte a szomorú városban [...] Aztán valahogy minden elromlott. Talán beszivárgott végül a város szomorúsága az ablakon. Mikor egy nap, strófa közben, mintha csak kikapcsolták volna, elhallgatott Szoraja éneke, Hárún tudta, hogy bajok lesznek. De hogy mekkorák, azt nem is gyanította."

Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg New Yorkban él.

Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Az angol-indiai regényíró 1947-ben, Bombayban született egy középosztálybeli muzulmán család sarjaként. Tanulmányait Angliában végezte. 1964-ben szüleivel és testvéreivel együtt Pakisztánba települt át. Rushdie egy ideig az egyik pakisztáni televíziónak dolgozott, majd színészként kereste a kenyerét, utóbb pedig Angliát választotta új hazájául.

Íróként 1977-ben debütált Grímusz című, a tudományos-fantasztikus regényekkel rokonítható, utóbb számtalan kiadást megért művével. 1981-ben jelentkezik következő regényével, Az éjfél gyermekei-vel. Az India egzotikus világát elénk varázsoló könyv elnyeri a Booker McConnell-díjat, s meghozza Rushdie számára a nemzetközi hírnevet és elismerést. 1983-ban publikálja Szégyen című regényét, melyből Pakisztán szomorú múltját és jelenét ismerhetjük meg. Történeteiben Rushdie felhasználja a szájhagyomány, a mitológia, a vallás és a "fantasy" elemeit is. Narratív technikája a mágikus realizmushoz, a García Márquez nevével fémjelzett írói világához kapcsolja. Negyedik regénye, a Satanic Verses [Sátáni versek] 1988-ban elnyerte a Whitebread-díjat, ám a könyvet - mivel sértette az iszlám egyes híveinek vallási meggyőződését - Indiában és Dél-Afrikában betiltották. Az iszlám fundamentalisták felháborodása oly mértékű volt, hogy a regényt Yorkshire-ben és Bradfordban az utcán égették el. Khomeini Ayatollah felszólította a fanatikus muzulmánokat az író meggyilkolására, ezért Rushdie jó ideig rejtőzködni kényszerült. Jelenleg New Yorkban él és alkot.

Bővebben a szerzőről és magyarországi programjáról