Háborúk, járványok, technikák

A téma ugye a miért éppen úgy történtek a dolgok ez egyes földrészeket, ahogy. Néhány, részben egymásra épülő fő tényező köré szerveződik a könyv, szépen kifejti az egyes tényezők mögött álló részleteket. Az érdekesség az ördöghöz hasonlóan a részletekben lakik és egy nagy, az emberiség utóbbi pár ezer évébe tett kulturális utazássá áll össze. Közben lehet nézelődni és kattingatni! Számomra az egyik legizgalmasabb rész az írás kialakulásáról szóló rész volt, de az állatok és növények háziasítását is lebilincselőnek találtam. Az olvasóval gyakran megosztja személyes élményeit, ezek általában az adott mondanivaló megelevenítését szolgálják - ez számomra szimpatikus volt. Nagyon szórakoztató könyv, de kissé nehezen indul be a vonat, illetve Jared Diamond néha hajlamos a bőbeszédűségre. De ez ne riasszon el senkit - alapvetően szórakoztató munka, végig érezni a szerző alapos tudományos hátterét.

Szerintem Diamond könyveit tanítani kellene, de talá mind közül ez a legjobb. Választ kaphatunk olyan kérdésekre, mint például miért az európai ember hódította meg a többi földrészt, és nem az indiánok Európát? Miért nemesíthető az egyik növény sokkal jobban, mint a másik? Miért élt túl mindent néhány állatfaj és miért nem a többi? Diamond szakemberként, ugyanakkor multidiszciplináris tudás birtokában válaszol ezekre a kérdésekre, a könyv szórakoztató és élvezetes olvasmány, s ez nagyrészt az igényes magyar fordításnak köszönhető.

A könyv azt a kérdést teszi fel, mi okozta a világ különböző részein élő társadalmak nagyon eltérő fejlődési ütemét? A válasza tömpren: az egyes világrészek földrajzi adottságai határozták ezt meg. A különbségek, melyek szerinte csak az utóbbi 13 ezer évben alakultak ki, az élelemtermelés megjelenéséhez és elterjedéséhez kötődnek, főleg a háziasítható fajok mennyisége és a különböző térségek közötti kapcsolattartás lehetőségei határozták meg őket. Bár Marx és Engels óta vigyázni kell a történelmi folyamatok merev sémákba foglalásával, azért mint olvasmány élvezetes, és az érvelése általában meggyőző. Kicsit talán túl avn írva, ugyanezt tömörebben is ki lehetett volna fejteni. Viszont: a 4-es osztályzat az eredeti könyvre vonatkozik. A magyar fordítás viszont kriminális, gyalázatos, minősíthetetlen. Az iszonyatos mennyiségű hiba egyértelműen a fordító és a két (!) szaklektor felületességéről és félműveltségéről, valamint a kiadó teljes igénytelenségéről árulkodik. Tehát: aki teheti, olvassa a könyvet inkább eredetiben.