Egy régi alma mater

Markusovszky Sámuel munkája a pozsonyi evangélikus líceum történetéről a 19. század végén jelent meg.E vaskos monográfia mindmáig az egyetlen feldolgozása a nagy múltú, országos jelentőségű tanintézetnek. Markusovszky, a líceum egykori tanára a kezdetektől, vagyis a 17. század elejétől tárgyalja részletesen az intézmény múltját, egészen a 19. század 80-as éveüg. A líceum további negyven éve, valamint a kebeléből 1882-ben létrejött evangélikus teológiai akadémia története máig feltáratlan, ismeretlen maradt. Munkám tehát az első kísérlet a két közös múltú iskola ezen ismeretlen, javarészt még a történelmi Magyarország keretei között folytatódó, utolsó korszakának a bemutatására.Egyes fejezeteiben felölelem a két tanintézet életének minden összetevőjét, működésének minden területét (oktatási-nevelési rendszerét, tanrendjét, gazdagon tagolt szociális létesítményeit, alapítványait, ösztöndíjait, iskolai gyűjteményeit, önképzőköri és különböző ifjúsági egyesületeinek működését, híres éremgyűjteményét, nagyértékű, közhasznú, nemzetközi viszonylatokban is számontartott könyvtárát és levéltárát stb.). Ugyanakkor betekintést nyújtok az ország s a város egykorú társadalmipolitikai, közművelődési és kulturális viszonyaiba, történelmi háttérként pedig felidézem a líceum több évszázados múltját s azt a szerepet, amit ez az ősrégi alma mater a magyarországi etnikumok fiainak művelődésében- nevelődésében mindig is betöltött.Megkülönböztetett figyelmet szentelek a tanárok életpályájának, pedagógiai, irodalmi és tudományos munkásságának, s közzéteszem azokat a kutatási eredményeimet is, amelyek a líceum szellemi utóéletéről - ismert magyar, német, szlovák személyiségek fejlődésében vagy munkásságában fellelhető hatásáról - tanúskodnak.