Pécs története II. - A püspökség alapításától a török hódításig

A kötet, amelyet kezében tart a Tisztelt Olvasó, egy több mint két évtizede indult program végeredményének második darabja. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992 áprilisában döntött a Pécs Története Alapítvány létesítéséről, amelynek fő feladatává tette a város múltját tudományos igénnyel és alapossággal, de közérthetően és reprezentatív formában bemutató nagymonográfia elkészítését. A szerkesztőbizottság irányításával 1993 óta folyó kutatómunka eredményeit eddig 26 konferencia, a Tanulmányok Pécs történetéből c. sorozat húsz és a Források Pécs történetéből négy kötete, továbbá más periodikákban megjelent tanulmányok révén ismerhették meg az érdeklődők. Egyaránt segíti a kutatók munkáját és a nagyközönség tájékozódását a több mint 7400 munka adatait közlő Pécs bibliográfiája 1960-2005 című kötet. A mintegy 420 előadás és több mint 6200 oldalnyi nyomtatott szöveg gazdag de még korántsem teljes tárháza a város történetéről szerezhető ismereteknek.

A Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig című kötet szerzői Font Márta szerkesztő és Vonyó József főszerkesztő irányításával arra vállalkoztak, hogy bemutassák Pécs és a város mai határain belül létezett, akkor még önálló települések középkori történetét. Az időhatárok jelzik, hogy a város és térsége történetének sarkpontjai eltérnek az ország egésze tekintetében elfogadott korszakhatároktól. Pécs históriája esetében az államalapítás folyamatában a püspökség alapítása (1009) jelentette a fordulópontot, s a korszakot a város törökök által történő elfoglalása zárta le 1543-ban. A monográfia első kötetében tárgyaltakhoz képest elhelyezkedésében, nevében és kapcsolatrendszerében is új város áll előttünk, amelynek a latin Quinqueecclesiae, a német Fünfkirchen és a magyar Pécs neve egyaránt ebben az időszakban alakult ki. Külön fejezet szól a város nevének keletkezéséről, a névadás lehetséges és vélelmezhető szempontjairól. Önálló részben tárgyaljuk az 1526 és 1543 közötti évek történéseit is, mivel ebben az időszakban lényegesen eltérnek a külső körülmények a korábbi századok jellemzőitől. A kötet gerincét a második és a harmadik fejezet alkotja. A második a település egységes arculatának a kora középkor évszázadaiban történő kialakulását mutatja be, a harmadik pedig a késő középkor prosperáló gazdaságát, fejlődő társadalmát, és azt, hogy ennek nyomán miként vált kulturális központtá.
A szerzők széles összefüggéseiben, más városokkal összevetve mutatják be Pécs korabeli fejlődését, kapcsolatrendszerének alakulását. Az új tudományos eredményeket is tartalmazó, részben eltérő álláspontokat is megjelenítő, de a széles olvasóközönségnek is szóló könyv szövegét gazdag, színes illusztrációk 30 térkép, 19 táblázat, s mintegy száz tárgy- és épületfotó teszik szemléletessé, a szellemi értékeken túl esztétikai élményben is részesítve az olvasót. A magyarul nem tudók a részletes angol nyelvű rezüméből ismerhetik meg a kötet tartalmát.