Egy tökéletes nap

Egy tökéletes nap

Fantine | 2010-02-18 00:18:00

Nemrég fejeztem be, és nem hagy nyugton a könyv. Nehezen indult az olvasás, aztán le sem lehetett tenni. Aki járt már Rómában, nem hagyhatja figyelmen kívül a borítót, mert gyönyörű. A tartalma ellenben fokozatosan bontakozik ki, az utolsó órában mellbe vág, aztán amikor azt hinnénk, itt vége, más...

Nemrég fejeztem be, és nem hagy nyugton a könyv. Nehezen indult az olvasás, aztán le sem lehetett tenni. Aki járt már Rómában, nem hagyhatja figyelmen kívül a borítót, mert gyönyörű. A tartalma ellenben fokozatosan bontakozik ki, az utolsó órában mellbe vág, aztán amikor azt hinnénk, itt vége, más nem jöhet, újabb csapást mér az Olvasóra.

A cselekmény 24 óra története, a kezdő és a záró fejezet a könyv címét viseli, a középső huszonnégy pedig óránként meséli el a szereplők életét. 2001. május 4-e, péntek van. Ez a nap sokunk számára csak egy volt a sok közül, e maroknyi római számára sorsfordító.

Az elején figyelni kell, különben nem értjük, ki kinek a kije (legalábbis nálam így volt), aztán a lapok előrehaladtával már az ismerőseinkké válnak. Rögtön az első fejezetben a rendőrségi helyszínelőkkel találkozunk, akik a Carlo Alberto utca egyik lakásába igyekeznek bejutni, ahol néhány perce lövések dördültek el. A lakás a Buonocore családé, azaz Antonioé, az apáé,- aki mellesleg rendőr,- jelenleg testőrként keresi a kenyerét. Emma, a volt felesége az anyjához költözött a 14 éves lázadó kamasz Valentinával és a 7 éves pufók, bandzsa Kevinnel.
Antonio jelenleg Fioravanti képviselő őrangyala, aki a közelgő választási kampány közepén tart, míg Maja, a felesége lakást keres, miközben 7 éves kislányuk, Camilla születésnapi zsúrját szervezi.
Zéró, az anarchista grafitiművész és mellesleg joghallgató, aki éppen egy bombát robbant fel egy gyorsétteremben. Valentina olasztanára, aki a tízéves évfordulóját készül megünnepelni a hétvégén a szeretőjével... Szegények és gazdagok, gyerekek és felnőttek életébe csöppenünk bele, mialatt megismerjük az elmúlt évek történéseit, mi minden vezetett a mai naphoz.

Az éjszaka induló történet során először csak egy-egy család életébe nyerünk bepillantást, majd a idő múlásával a szálak összekapcsolódnak.

Lényegében a cselekmény hétköznapi, bárkivel megtörténhet (de ne történjen). Azonban ilyen végkifejletre nem számítottam, sőt a pisztolylövések is kimentek a fejemből, egészen délutánig.

A nap végére minden szereplő élete megváltozik; van, akié visszafordíthatatlanul, miközben bebarangoljuk Rómát, aki mindig visszavár. "Mert mi is Róma? (...) Róma pontosan úgy szeretteti magát az emberrel, mint egy nő, mert tetszik, mert jól érzed magad vele, mert megértő, befogad és válaszol. Mert a szépségét szabálytalanná tevő minden hibája és mulasztása ellenére az ő szépsége mindenki másét fölülmúlja a szemedben. Feleségül vettem Rómát, mint Emmát. Gyönyörködtem a szépségében, amely azonban sosem volt az enyém."