Micsoda mázlista vagyok!

Arthur vezet, Lelle szorosan átkarolja. Arthur mopedjén száguldanak az éjszakában, Codyt keresik, Lelle nővérét. Lelle tizenöt éves, Cody tizenhét, Arthur pedig a szomszédfiú, akiről az apjuk azt állítja, hogy strichelésből tartja el magát. Bár az apjuknak igazából fogalma sincs semmiről. Egyáltalán nem képes szót érteni senkivel, így például anyuval sem. Codyval meg aztán végképp nem. A levelet, amelyben Cody őszintén leírta neki az érzelmeit, még mindig nem olvasta el, egyszerűen csak bedugta a könyvek közé a polcra. Cody szerint apu tönkretette az egész életét. Ezt épp elégszer a fejéhez is vágja, most meg egyszerűen megszökött otthonról. Apu attól még teljes lelki nyugalommal tisztogatja a cipőjét a pincében. Anyu pedig éppen a mára esedékes szívrohamot várja. Lellének azonban szerencsére itt van Arthur. Fiatal még az éjszaka, és a végén csak rábukkannak Codyra is.