Első mondat:

Nyár van. A hosszú,lassan múló nappalok és sötét,meleg éjszakák évadja.
Annak idején Brooklynban,ahol életem első tizenöt évét töltöttem,a nyár - már amikor nem voltam táborban - azt jelentette,hogy a házunk bejáratát védő előtető alatt ácsorgunk a legjobb barátnőmmel,Ginával meg a testvéreivel,és a fagylaltos kocsit várjuk.

Suze életének tizenhatodik nyara ez a mostani,
ám ahelyett, hogy a tengerparton gondtalanul sütkérezve töltené, egy menő szállodában bébiszitterkedik,
hogy némi zsebpénzre tegyen szert. Mindeközben kiderül, hogy a kisfiú, akire vigyáznia kell, "kezdő mediátor", és az sem mellékes körülmény, hogy a kiskölyök
bátyja igencsak szemrevaló fiatalember. De Suze-nak
ennél sokkal fontosabb dolgokkal kell foglalkoznia, nevezetesen, hogy medenceépítés közben mostohaapja
és mostohabátyja a házuk kertjében egy régi sírra
bukkant.
Vajon Jessenek, a jóképű kísértetnek a sírjáról van
szó, akivel Suze idestova egy éve megosztja a szobáját?
Suze eltökélt szándéka, hogy kiderítse az igazságot.
Márpedig ha ő valamit a fejébe vesz, azt véghez is
viszi.
Meg Cabot ugyanolyan mesteri módon adagolja az
izgalmakat és a fanyar humort a Mediátor-sorozat 4.
részében, mint az előző kötetekben.
A termék egyetlen üzletünkben sincs készleten.