Vallomások

FÜLSZÖVEG Augustinusnak, a patrisztika-korabeli gondolkodás kiemelkedő képviselőjének filozófiai és irodalmi hatása napjainkig érezhető. A világkultúrának ez a nagy alakja két korszak mezsgyéjén élt; fiatal éveiben az antik műveltségét szívta magába, majd megismerkedett az újplatonizmussal és kereszténységgel. Felvette a keresztény hitet. Széles körű irodalmi munkásságát az új hit és az egyház szolgálatába állította. Vallomások című remekműve első ízben enged betekintést a személyiség belső fejlődésébe, az emberi lélek mélységeibe. Ezzel a kiemelkedő kor- és filozófiatörténeti dokumentummal írója műfajt teremtett. A kötetet Redl Károly utószava egészíti ki. TARTALOM Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére 23 Benne van a hívogatott Isten, és ő az Istenben van 24 Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen 25 Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége 26 Isten szeretetét és bűneinek bocsánatát kéri 27 Kicsiny korára emlékezik, és magasztalja a gondviselő örök Istent 28 A kicsiny kor is már bűnökkel terhes 32 A gyermek első szavait tanulja 34 Gyűlölte a tudományt, szerette a játékokat és félt a veréstől 35 A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól 38 Betegségbe esik és keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja 39 Kényszerítették a tanulásra, de az Isten mindent jóra fordított 41 Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek 42 Utálta a görög nyelvet 44 Istenhez könyörög 46 Elítélei az ifjúság oktatásában mutatkozó hibákat 46 Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját 48 Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival 50 A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is 52 Hálaadás Istennek a gyermekkor adományaiért 53 Ifjúkora vétkeiről emlékezik 55 Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül 56 A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása 58 Cimboráival lopásra vetemedik 62 Ok nélkül senki sem vétkezik 63 A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek 65 Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt 68 A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban 69 A bűnös cimboraság fertőző hatása 70 Minden jó az Istenben van 71 A hajszolt szerelem igézetében 72 Vonzódik a tragikus színjátékokhoz 73 A szónoki iskolában visszaborzad a rendbontók fölforgató cselekedeteitől 75 Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcselet szeretetét 77 Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől 79 Miképpen került a manicheusok tőrébe? 80 Ínyére volt az összevissza manicheus tanítás 83 A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényektől és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk 86 A bűnök különbségéről. Isten és az emberek ítéletéről 89 Manicheus haszontalanságok a föld gyümölcseiről 90 Anyja sírása és álma 91 Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monicának 93 Másokat is téves útra csábított 95 Szókoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst 96 A csillagjóslás babonaságába keveredik, és bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától 98 Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása 100 Miért édes a kesergők könnye 103 Roppant fájdalom gyötörte őt 104 A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából 105 Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát 106 Boldog, aki az Istenben szeret 107 Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények 108 Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló 110 Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk 111 Honnét származik a szeretet? 113 Művét Hierius mesternek ajánlotta 114 Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt 116 Aristoteles kategóriáit és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből 119 Isten dicséretére serkenti szívét 123 Nem futhat Isten elől a bűnös ember 124 Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról 125 Csupán Isten megismerése boldogít 128 A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét 129 Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus 131 Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben 133 Anyja akarata ellenére Rómába utazik 135 Súlyos betegségbe esik 138 Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt 140 Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt 143 A római diákok gonoszságai 144 Milánóba megy, és ott Ambrus püspökkel találkozik 145 Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből 146 A félig manicheus, félig katolikus Ágoston 148 Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál 150 Ambrus püspök temérdek munkája 151 Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása 153 A szent könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról 155 A törtetők nyomorúságos állapotáról 157 Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól 160 Alypius és a gladiátori játékok 162 Alypiust tolvajként megfogják 164 Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése 166 Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét 168 Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről 171 A házasság útján 173 Közös életről tűnődik barátaival 174 Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához 175 Állandóan félt a haláltól és az ítélettől 176 Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélkedik 178 Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen 180 A bűn oka a szabadakarat 181 Romolhatatlan az Isten 183 Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz 184 Elszakad a csillagjósok babonáitól 186 Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt 190 Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom 192 A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige istenségét, de nem a megtestesült Ige alázatát 193 Földerül Ágostonnak az Isten fényessége 196 A teremtmények miképpen vannak és nincsenek 198 Jó minden létező 199 Minden teremtmény magasztalja az Istent 200 Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik 201 Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben 202 Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez 202 Az isteniek megismerésének akadályai 203 Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja 205 Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről 206 A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt 208 A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyveiben 209 Elhatározta, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében 212 Victorinus rhétor megtérése 215 Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén 218 Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésének? 221 Milyen akadályok gátolták még a megtérésben 222 Ponticianus elbeszéli Szent Antal életét 225 Ponticianus szavai megrendítik Ágoston lelkét 229 Tépelődve a kertbe távozik 231 Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának? 233 Ismét a manicheusok ellen 234 A test és a lélek küzdelme Ágostonban 238 Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér 240 Isten jóságos irgalmát magasztalja 244 Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását 245 Verecundus átengedi falusi birokát 247 A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása 249 Ambrustól kér tanácsot olvasmányai dolgában 255 Alypiusszal és Adeodatusszal együtt Milánóban megkeresztelkedik 256 A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása 257 Evodius megtérése. Monica jellemzése és halála 259 Édesanyja szelíd türelme 262 Az örök boldogságról beszélget édesanyjával 265 Monica elragadtatása és halála 267 Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról 269 Imádkozik elhunyt édesanyjáért 273 Csupán Istenben van reménységünk és örömünk 277 Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás? 278 Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett? 279 Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak? 281 Az ember nem ismeri teljesen magát 283 Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtményeiből az Istent? 284 Érzéki vagy testi erővel Istent nem találjuk 287 Az emlékezet hatalma 287 A tudományok emlékezete 291 A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő 292 Mit jelent a tanulás? 293 A matematikai dolgok emlékezete 294 Az emlékezésre is emlékezünk 295 Hogyan őrzi meg emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre szomorúságunkban 296 Távoli dolgokra is emlékezünk 298 A feledésnek is van emlékezete 299 Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk 301 Nem találnók az elveszített dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk 302 Mit jelent az emlékezés? 303 A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje 304 Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet? 306 Hol van és milyen a boldog élet? 308 A boldog életről tovább 308 Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten 310 Az emlékezet melyik fokán található az Isten 311 Hol találjuk meg az Istent 312 Hogyan ragad meg Isten szépsége minket 313 A földi élet nyomorúságai 313 Istenben van minden reményünk 314 Megvallja a testiséghez való viszonyát 315 Küzdelem a torkosság ellen 317 Az illatok csábítása 321 A hallás élvezetéről 322 A szemek kívánsága 324 A kíváncsiság kísértése 327 A kevélységhez való viszonya 330 Milyen hatással van rá az emberi dicséret 333 A hiú dicsőség veszedelme 336 Az önszeretet ereje és természete 336 Magában és a midnenségben kutatta az Istent 337 A hármas kívánság 339 A gonosz lelkek segítségül hívásáról 339 Krisztus az igazi közvetítő 341 Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek? 344 Kegyelmet kér az Írás megértésére 345 Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről 348 Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét 349 Semmiből teremtette Isten a világot 349 Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ? 350 Isten Igéje Istennel együtt örök 351 Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk 352 Hogyan szól szívünkhöz az Isten Igéje 353 Mit cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt 354 Isten örökkévalósága nem ismer időt 355 Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt 356 A teremtett idő előtt nem létezett idő 357 A három különféle idő 358 Az idő mértékéről 359 Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem 361 Hol van a múlt és a jövő idő? 362 Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő? 363 Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre 364 Hogyan nevezzük a három különböző időt 365 Hogyan lehet mérnünk az időt 366 E talányos kérdés megoldását kéri Istentől 367 Mi az idő 368 A test mozgását idővel mérjük 370 Újra Istent kérdezi 371 Hogyan mérjük az időt 372 Hogyan mérjük a lélekben maradó időt? 373 Lelkünkkel mérjük az időt 376 Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon 378 Ismét e kérdés föltevői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt? 379 Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény? 379 Nehéz az igazság kutatása 381 A kettős ég és föld 382 Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött 382 A láthatatlan és rendezetlen földről 383 Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag? 384 Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról 384 Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat, és a földet, vagyis az alaktalan ősanyagot 386 Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények 387 Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet" 388 Istentől kér oktatást 389 Mit tanult Istentől 390 Az idő nélkül való kettős teremtmény 392 Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet" 393 A Szentírás mélysége 394 Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei 395 Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz 398 A "menny és a föld" szavakban más is érthető 400 Milyen tévedés nem árt a Szentírásban 402 Nyilvánvaló igazságok 403 A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók 404 "A föld azonban láthatatlan és rendezetlen volt" szavak különféle magyarázata 405 Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve 406 A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról 408 Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt vagy amazt gondolta-e közülük Mózes 409 A más magyarázatokat vakmerően fitymálók ellen 410 Milyen beszéd illik a Szentíráshoz? 413 A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik 414 A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást 415 Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit 417 A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazság kutatásában 419 A Mózes szavaiban megtalálható igazságra gondolt 420 A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk 421 Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza 422 Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok 423 Minden az Isten kegyelméből van 424 Isten a teremtett dolgokra nem szorul 425 Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutatkozik 426 Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött 427 A Szentlélek munkáiról 428 Csupán Isten elégséges az értelmes teremtmény boldogságához 429 Miért csak a Szentlélek lebegett a vizek fölött 430 Isten ajándékából van minden 431 A Szentháromság jelképei az emberben 432 A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi 433 Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön 434 A hit és a remény erősít meg minket 436 A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata 438 Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában 440 A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése 441 A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata 442 Folytatás 445 A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata 447 A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése 449 A Teremtéstörténet következő részének magyarázata 452 A keresztény ember ítélkezéséről 454 Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot? 457 A teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata 460 Élvezet és haszon származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből 462 Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek? 465 "És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt" 466 Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei? 466 Manicheus hóbortok 467 A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik 468 Isten műveinek összefoglalása 470 A Teremtés történetének rövid megismétlése 471 A mindenség teremtésének jelképes magyarázata 472 Békességet könyörög 473 Miért nem követi este a hetedik napot? 474 Mikor pihen majd bennünk az Isten? 474 A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten és másképpen az ember 475 Utószó - A személyiség születése (Írta Redl Károly) 476