Ünnep és hétköznap a középkori Budán

A könyv azt a - tatárjárás és törökkor határolta - három évszázadot karolja át, amely a budai Vár építésével kezdődik, s az 1541. évi török megszállással zárul. Az író hosszú időn át részt vett a budavári palota ásatásaiban, az utóbbi években pedig a régebbi királyi rezidenciának, majd a budai zsinagógának régészeti feltárását irányította. Ebben a munkájában, az olvasóval együtt mintegy vándorútra, történeti körsétára indul a gótika Budáján. Rendre felkeresi a város - rég elomlott - középületeit, palotáit, templomait, várfalait, sőt barlangpincéit is. Betekintünk király és polgár, főember és iparos otthonába. Megismerjük, miképpen védekezett a régi világ embere a természet s az ellenség csapásai ellen. Hogyan építette, szépítette házát, városát, hogyan erősítette várát? Megtudjuk: mióta van tiszta, vezetett vize a városnak. Kiderül: mit ettek, ittak, miképpen öltöztek elődeink. E múltba vezető bolyongás során ellátogat az író a budai magisztrátus széke elé, felkeresi a város piacterét, vásárát. Történeti sétánk során átlépjük a budai iskolák küszöbét. Bepillantunk a középkori ember ismereteinek, szokásainak, erkölcseinek s hiedelmeinek világába is. Benyitunk a Corvina könyvtárba, Hess András nyomdájába. Az író a régi költészet, a középkori budai muzsika felvillantása mellett megmutatja a régi emberek szórakozásait, sportjait, ünnepeit is. A tájékozódásban térképek, a megismerésben pedig gazdag illusztráció is segíti az olvasót.