Pedagógia - első kiadás (saját képpel)

TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz 5 Előszó 7 A pedagógia tárgya 9 A pedagógia tárgya és feladatai 9 A nevelés az osztálytársadalomban 10 A nevelés a szocialista társadalomban 17 A nevelés lényege 20 A pedagógia kapcsolata más tudományokkal 23 A pedagógiai kutatás módszerei 26 A kommunista nevelés célja és feladatai 29 A nevelési cél jelentősége a pedagógus tevékenységében. A nevelés céljainak objektív jellege 29 A nevelés célja a szovjet iskolában 30 A kommunista nevelés területei 32 A tanulók életkori sajátosságai 41 A gyermekek nevelése és fejlődése 41 A nevelés szerepe a gyermek egyéniségének fejlődése 41 A gyermekek fejlődésének felosztása életkori szakaszokra 42 A tanulók testi fejlődése 44 A testi fejlődési sajátosságok az iskoláskor alsó szakaszában 44 A testi fejlődési sajátosságok az iskoláskor középső szakaszában 45 A testi fejlődési sajátosságok az iskoláskor felső szakaszában 46 A tanulók megismerési tevékenysége 47 A tanulók megismerési tevékenységének sajátosságai az iskoláskor alsó szakaszában 47 A tanulók megismerési tevékenységének sajátosságai az iskoláskor középső szakaszában 51 A megismerési tevékenységének sajátosságai az iskoláskor felső szakaszában 54 A tanulók egyéniségét jellemző vonások kialakulása 56 Az egyéniség jellemzése az iskoláskor alsó szakaszában 57 A serdülő egyéniségének jellemzése 59 Az egyéniség fejlődése az iskoláskor felső szakaszában 62 Egyéni különbségek a tanulók között 66 A Szovjetunió közoktatási rendszere 69 A szovjet közoktatási rendszer alapelvei 69 A szovjet közoktatási rendszer alapja: az általánosan képző iskola 73 Az iskolák és iskolán kívüli gyermekintézmények fő típusai 74 Szakirányú tanitézmények 78 A pedagógusképzés a Szovjetunióban 80 A pedagógus a szovjet iskolában 81 A pedagógus szerepe az új nemzedék nevelésében 81 A pedagógus munkájának sajátosságai 83 A szovjet pedagógus egyéniségének fontos tulajdonságai: a kommunista elvhűség és a társadalmi-politikai aktivitás 83 Miért van szükség a pedagógusnak magas színvonalú általános műveltségre? 84 A pedagógus pedagógiai szakképzettsége, pedagógiai mesterségbeli tudásának tökéletesítése 86 A pedagógus viszonya a gyermekhez a nevelésben 88 A pedagógus mint a pedagógusközösség tagja 91 A pedagógusközösség segítsége a kezdő pedagógusnak 92 A testi nevelés 95 Az iskolai testi nevelés feladatai és tartalma 95 A testi nevelés lényege, kapcsolata az iskolai kommunista nevelés más területeivel 95 Az életkori sajátosságok ismeretének fontossága a testi nevelésben 97 A tanulók testi felkészültségére vonatkozó követelmények 99 Az iskolai testi nevelés eszközei 100 Az iskolai testi nevelés eszközeinek rendszere, a testgyakorlatok lényege és jelentősége 100 A torna 102 A sport 105 A játékok 107 Séták, kirándulások, túrák 107 Az általános és politechnikai képzés tartalma a szovjet iskolában 111 A képzés elméletének alapkérdései 111 A képzésre vonatkozó alapvető elméletek a burzsoá pedagógiában 112 A forradalom előtti haladó orosz pedagógia képviselői a képzés tartalmáról 113 A képzés iránya, jellege és a rá vonatkozó követelmények a szovjet iskolában 115 A szovjet iskola óraterve 121 A tantárgyak kiválasztása, összetételük 121 A tantárgyak elosztása tanulmányi évek szerint 122 A tanév felépítése és a tanulók tanulmányi elfoglaltsága 123 A szovjet iskola óraterve 124 A szovjet iskola tantervei és tankönyvei 126 A tantervek felépítése 126 A tudományos anyag kiválogatása a tantárgyakhoz 127 Az oktatás tartalmának lényege az elemi (I-IV.) osztályokban 129 Az oktatás tartalmának lényege az V-X. osztályban 131 A tankönyv szerepe és a tankönyvre vonatkozó alapvető követelmények 144 Az oktatás folyamata 147 Az oktatási folyamat lényege 147 Az oktatás fogalma 147 Az ismeretek elsajátításának folyamata 148 A tanulók serkentése a tanulásra 151 Az új tananyag felfogása 153 A képzeletalkotás 155 A fogalomalkotás 156 Az ismeretek rögzítése és az ismétlés 159 Az ismeretek alkalmazására vonatkozó jártasságok és készségek kialakulása a tanulókban 160 Az ismeretek, jártassságok és készségek elsajátításának ellenőrzése 161 A tudományos világnézet alapjainak kialakítása a tanulókban 162 Az oktatás alapelvei 164 Az oktatási alapelvek rendszerének megalapozása 164 A tanulók tudatossága és aktivitása az ismeretek elsajátításában 166 Az oktatás szemléltetése 169 Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata az oktatásban 170 Az oktatás rendszeressége és következetessége 172 Az ismeretek tartós elsajátítása 173 Az oktatás érthetősége 174 A tanulók egyéni kezelés az osztállyal való foglalkozás során 175 Az oktatás módszerei 177 Az oktatási módszerek jellege a szovjet iskolában 177 Az oktatási módszer fogalma 177 A módszer megválasztásának és alkalmazásának összefüggése a tanulók életkori sajátosságaival 180 Az elbeszélés és az iskolai előadás 182 A tanár elbeszélése és magyarázata 182 Az iskolai előadás 185 A megbeszélés 187 A megbeszélés célja 187 A megbeszélési módszerre vonatkozó általános követelmények 187 A vizsgázandó tárgyak bemutatása 188 A vizsgálandó tárgyak, jelenségek és folyamatok bemutatása 189 Képek és grafikus segédeszközök bemutatása 190 Filmek bemtutása 192 Tanulmányi kirándulások 194 Az ismeretek elsajátítása a tankönyv és más könyvek alapján 198 A tankönyv anyagának elsajátítása 198 A kiegésztíő irodalom felhasználása 200 A tanulók önálló megfigyelései, laboratóriumi munkái, gyakorlati feladatai 201 A tanulók önálló megfigyelései és laboratóriumi munkái 201 A tanulók gyakorlati munkái 205 A gyakorlatok 207 A jártasságok és készségek kialakítására szolgáló gyakorlatok 207 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése 208 Az ellenőrzésre vonatkozó követelmények 208 A tanulók ismereteinek és munkájának számonkérése folyamatos megfigyelések révén 209 A tanulók tudásának értékelése 210 A tanulók tudásának szóbeli ellenőrzése 212 A tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenőrzése írásbeli és gyakorlati munkák útján 213 A tanulmányi előmenetel összefoglaló értékelése 214 Az iskolai tanulmányi munka szervezeti formái 217 A tanulmányi munka szervezeti alapformája: a tanóra 217 A tanulmányi munka osztály- és tanóra-rendszerű megszervezése 217 A tanórára vonatkozó didaktikai követelmények 218 A tanórák rendszerének kialakítása 219 Az új anyag ismertetésére szánt óra 221 Az új ismeretek, jártasságok és készségek rögzítésére szánt óra 225 Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzésére szánt órák 226 Kombinált órák 227 A tanár felkészülése az órára 228 Az óra megtartása 230 A tanulók otthon tanulmányi munkája 232 A tanulók otthoni munkájának fajai és a házi feladatokra vonatkozó alapvető követelmények 233 A házi feladatok jellege és terjedelme 234 A házi feladatok közlésének és ellenőrzésének módszerei 235 Hogyan foglalkozik a tanár egyes tanulókkal 236 A tanulók egyéni kezelése az órán és egyéni házi feladataik 236 Külön foglalkozások a bukásra álló tanulók számára 239 Az erkölcsi nevelés 241 Az erkölcsi nevelés feladatai és tartalma a szovjet iskolában 241 Az erkölcsi nevelés és alapvető feladatai a szovjet iskolában 241 Az erkölcsi nevelés tartalma az iskoláskor alsó szakaszában 246 Az erkölcsi nevelés tartalma az iskoláskor középső szakaszában 247 Az erkölcsi nevelés tartalma a felső osztályokban 249 Az erkölcsi nevelés alapfelvei és módszerei a szovjet iskolában 252 Az erkölcsi nevelés folyamata 252 Az erkölcsi nevelés alapelvei 255 Az erkölcsi nevelés módszerei és eszközei 261 A szovjet hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelés 276 A tanulók hazafias nevelésének lényege és feladatai 276 A tanulók szovjet hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelése az oktatás folyamán 279 A hazafiságra és nemzetköziségre nevelés az osztályon és iskolán kívüli munkában 284 A család szerepe a tanulók hazafias nevelésében 288 A tudományos ateista nevelés 289 A tanulók tudományos ateista nevelése mint világnézetük kialakításának szükségszerű mozzanata 289 A vallásellenes nevelés a természettudományos tárgyak tanításában 293 Vallásellenes nevelés az irodalom tanításában 296 Az osztályon kívüli vallásellenes nevelőmunka és a tanulók szülei között folyó tudományos ateista propaganda 299 A tanulóknak a munkához való kommunista viszonyra nevelése 302 A munkához való kommunista viszony kialakításával kapcsolatos feladatok 304 A munkához való kommunista viszony kialakításának legfőbb eszközei az iskolában 304 A tanulók társadalmilag hasznos munkájának megszervezésére vonatkozó pedagógiai követelmények 305 A társadalmileg hasznos munka megszervezésének és lebonyolításának módszerei 308 A társadalmi tulajdon megbecsülésére való nevelés 311 A tanulók öntudatos fegyelemre nevelés 316 Az iskolai fegyelem jellege különböző társadalmi viszonyok között 318 A fegyelem problémája a szovjet pedagógiában 318 A fegyelem mint a nevelés célja, eredménye és eszköze 320 A fegyelem mint folyamat 322 A fegyelem és az életrend 322 A fegyelem és az életrend tudatos vállalására való nevelés 324 Aktivitásra és önfegyelemre nevelés 326 A kultúrális magatartás készségeinek kialakítása 328 A jutalmazás nevelő ereje 330 A büntetés szerepe a nevelésben 333 Az osztály fegyelmezetlenségének megszüntetése 334 Az egyes tanulók fegyelmezetlenségének leküzdése 337 Az esztétikai nevelés 345 Az esztétikai nevelés lényege és feladatai 345 Az esztétikai nevelésre vonatkozó legfőbb követelmények 348 A művészet nevelő ereje 350 Esztétikai nevelés a szépirodalom segítségével 351 A szépirodalmi művek kifejező előadása 353 A zenei nevelés 355 Zenei tömegmunka az iskolában 358 Esztétikai nevelés a képzőművészet útján 358 Esztétikai nevelés az iskolai rajztanítás folyamán 360 Osztályon és iskolán kívüli képzőművészeti foglalkozások 361 A színház és a film az iskola oktató- és nevelőmunkájában 363 Színjátszó csoportok az iskolában és az iskolán kívüli tanitézményekben 364 A tánc 365 Az iskolai diákközösség 367 Az iskolai közösség kialakítása és nevelése 367 A diákközösség az iskolai nevelés rendszerében 367 A diákközösség az iskolai nevelés rendszerében 367 A diákközösség szerep a szovjet iskolában 369 Az osztály mint elsődleges közösség, kapcsolata az iskolai közösséggel 372 A diákközösség szervei 373 Ideiglenes közösségi megbízatások 375 A diákközösség kialakításának és nevelésének legfőbb útjai 375 Egységes követelmények a tanulókkal szemben 376 A tanulók aktivájának nevelése 377 A tanulók egész tömegének bevonása a közösségi munkába 379 Az iskolai közösség kapcsolatainak kialakítása más ifjúsági és felnőtt közösségekkel 381 Az iskolai hagyományok kialakítás és megszilárdítása 383 Az iskolai diákközösség fejlesztésének és megszilárdításának útjai 384 Az osztályfőnök, az elsődleges közösség szervezője és nevelője 384 Az osztályfőnök nevelőmunkájának lényege 384 Az osztályközösség szervezése és nevelése 386 A tanulók tanulmányozása 388 Az osztály előmenetelének javítása és fegyelmének megszilárdítása 386 Az osztályon kívüli munka szervezése és lebonyolítása 390 Az osztályfőnök munkatervének elkészítés és munkájának nyilvántartása 391 Az iskolai úttörő- és komszomolszervezet 393 A kommunista gyermek- és ifjúsági szervezet jelentősége a nevelés rendszerében 393 Az úttörőszervezet munkája 399 A komszomolszervezet munkája 416 Osztályon kívül és iskolán kívüli foglalkozás a tanulókkal 435 Az osztályon kívüli és az iskolán kívüli munka rendeltetése, kapcsolata az iskola általános oktatási és nevelési feladataival 435 Az osztályon és iskolán kívüli munka sajátosságai 436 Az osztályon és iskolán kívüli munka legfőbb ágai 437 Az osztályon és iskolán kívüli munkára vonatkozó legfőbb pedagógiai követelmények 439 A kulturális tömegrendezvények szervezése 442 A szakköri munka megszervezése 443 Az osztályon kívüli testnevelési munka megszervezése 449 Az iskola és a család együttműködése a nevelés terén 453 Az iskola és a család kapcsolata 453 A családban folyó kommunista nevelés eredményességének legfőbb feltételei 454 Az alsó iskolás korcsoportba tartozó gyermekek oktatásának és nevelésének a szülőkkel megtárgyalandó kérdései 455 A középső iskolás korcsoportba tartozó gyermekek oktatásának és nevelésének a szülőkkel megtárgyalandó kérdései 458 A felső iskolás korcsoportba tartozó gyermekek oktatásának és nevelésének a szülőkkel megtárgyalandó kérdései 461 A pedagógusok találkozásai, négyszemközti beszélgetései a szülőkkel 466 A szülői értekezletek és a pedagógiai tömegpropaganda 468 A szülői bizottság tevékenysége 471 Az iskola igazgatása és vezetése 475 A beiskolázás megszervezése 475 A tanulók felvétele, az iskolába való normális bejárások biztosítása 475 Az osztályok összeállítása 477 Az iskolai internátus 479 Az iskola pedagógiai irányítása 480 Az igazgató és a tanulmányi vezető 480 Az iskolai oktató- és nevelőmunka tervezése 482 Az órarend 484 A tanulók napirendjének egészségügyi alapelvei 485 Az iskolai élet és munka megszervezésének rendje 487 A tanárok munkájának ellenőrzése 488 Az igazgatónak az osztályfőnökök és a diákszervezetek munkájával kapcsolatos tevékenységek 491 A pedagógusközösség és annak szerepe az iskolai vezetésben 492 A pedagógusközösség döntő szerepe a kommunista nevelés magas színvonalának biztosításában 492 Az iskola pedagógiai tanácsa 494 A módszertani munka megszervezése a pedagógusközösségben 496 Az iskolai munka anyagi feltételeinek biztosítása 497 Az anyagi feltételek jelentősége a normális iskolai munka szempontjából 497 A tanterem és annak bútorzata, az iskolai tanulányi felszerelések 498 A tanműhelyek és a gyakorlókert 499 A film felhasználása az iskolában 502 Az iskolai könyvtár 503 Az iskola nyilvántartási és beszámolási kötelezettsége 505 A nyilvántartás és a beszámoló jelentések: jelentőségük az iskolai munka irányítása szempontjából 505 Függelék Törvény az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdításáról és a Szovjetunió közoktatási rendszerének továbbfejlesztéséről 511 I. A. Kairov: Az SZKP XXI., rendkívüli kongresszusának határozatai és a neveléstudomány feladatai 529