Napok, holdak, elmúlt csillagok

Részlet a könyvből: A jó öreg Dugonics, hírül se olyan öreg még, mint ahogy gondolják, akiket megbuktatnak belőle és minden esetre sokkal fiatalabb, mint amilyenek mink leszünk kétszáz éves korunkban, - az öreg Dugonics nekem szívbeli ügyem egy kicsit. Az első olvasmányom, amire a bibliám, meg a katekizmusom után visszaemlékszem - az olvasókönyvet tökéletesen kirostálta az idő az emlékezetemből - Dugonics kétkötetes regénye volt, a Heliodoros elrongyollott történeteiből újra szabott és varrt Szerecsenek. Nem bánom, ha azt mondják is rám, hogy meg is látszik rajtam, azért még se szépítem a dolgot, elmondom, ahogy volt. Lehetett a mi gerendánkon más szívreható olvasmányokat is találni, - én is fölértem, ha a kis széket föltettem a nagy székre. Ott volt az 1879-ből való Lidérc-naptár is, egyben családi krónikánk, mert a tiszta lapjára, a százesztendős jövendőmondó után oda volt jegyezve, sokkal emberhez illendőbb írással, mint az enyim: - Júli 14-én vettem két malacot. - Júli 19-én Ferenc fiam született...